A módosítás következtében lehetővé vált konszolidált ESG beszámoló készítése, valamint korlátozásra került az ESG adatszolgáltatás keretében nyújtandó, illetve kérhető adatok köre. Emellett további változások történtek az ESG-vel kapcsolatos tevékenységet végző piaci, valamint állami szereplők szabályozásában is.
Az Országgyűlés döntött arról, hogy módosítja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvényt (továbbiakban: ESG törvényt). Az alábbiakban a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.
Változások a vállalkozások kötelezettségeiben
A módosítás a vállalkozásokra vonatkozó kötelezettségek tekintetében két alapvető jelentőségű változást hoz:
1. Konszolidált ESG-beszámoló készítésének lehetősége
A módosult szabályok értelében a leányvállalat mentesülhet az ESG beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettség alól, ha az anyavállalat által a törvény rendelkezéseinek megfelelően elkészített ESG beszámolóban az érintett leányvállalat, illetve annak leányvállalatai is szerepelnek. A leányvállalatnak ebben az esetben bejelentést kell tennie a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (továbbiakban: Hatóság), az ESG beszámolót készítő anyavállalatának nevét és székhelyét is megjelölve.
2. Törvényen túlmutató ESG adatszolgáltatási kötelezettség korlátozása
A törvény már korábban is rögzítette, hogy annak rendelkezéseit köteles betartani az a szervezet is, amely az ESG adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállalja, vagy számára azt jogszabály kötelezővé teszi. A módosítás azt is rögzítette, hogy e szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségét a korábban is ismert ESG beszámoló készítésével, vagy pedig az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével teljesítheti. Az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív, mint adatszolgáltatási lehetőség korábban nem szerepelt a törvényben.
A törvény emellett szigorú korlátokat vezetett be azon adatok terjedelmére nézve, amelyek az ESG adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállaló szervezettől, valamint az adatszolgáltatásra köteles vállalkozástól bekérhetők. Fő szabály szerint e szervezeteknek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet kell kitöltenie adatszolgáltatásként, és amennyiben az adatszolgáltatást kérő további adatszolgáltatást írna elő, ezt előzetesen kérelmeznie kell a Hatóságtól. Az, hogy az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívben milyen jellegű, illetve terjedelmű információ megadása lesz kötelező, egyelőre nem került szabályozásra.
Ebben a körben kiemelendő továbbá az az újonnan bevezetett előírás, hogy az, akinek a részére ESG adatszolgáltatást teljesítettek, köteles lesz az annak keretében beérkezett adatokat negyedévente a Hatóság rendelkezésére bocsátani, hiánytalanul.
Az új szabályozás értelmében tehát erősen korlátozásra kerül, hogy az érintett vállalatok, illetve szervezetek milyen terjedelemmel kötelesek ESG adatszolgáltatás teljesítésére, akár szerződéses kötelezettségük vagy önkéntes vállalásuk során. Ugyanakkor a szolgáltatott adatokat a Hatóság rendelkezésére is kell bocsátani.
Változások az ESG piacán és az állami szerepvállalásban
A törvénymódosítás a vállalati kötelezettségek szabályozása mellett új szabályokat vezetett be az ESG területén tevékenykedő piaci és állami szereplőkkel kapcsolatban is.
3. ESG közreműködők függetlensége, akkreditációja és ellenőrzése
Bevezetésre került az ESG közreműködő fogalma, amely alatt az ESG tanúsító, az ESG tanácsadó és az ESG minősítő értendő. Részletesebb és szigorúbb szabályokat fektetett le a módosítás e szereplők függetlensége érdekében, egyebek mellett pontosítva a szolgáltatás nyújtásának korlátait egyazon szervezet, és annak leányvállalati tekintetében. A korlátozásokat a törvény az ESG közreműködők kapcsolódó személyeire is kiterjesztette, ilyen kapcsolat létrejöhet például többségi befolyás, vagy az ügyvezetés egyezőségére tekintettel is.
4. Új kötelezettség az ESG minősítők esetében
Az ESG minősítőkkel kapcsolatban további részletes szabályokat állapított meg a módosítás. Ezek arra az esetre vonatkoznak, ha a törvény hatálya alá tartozó szereplőről úgy hoznak nyilvánosságra, vagy adnak át harmadik személynek ESG minősítést, hogy arra az érintett szereplő nem adott megbízást és hozzájárulást. Ilyenkor az érintett szereplőt kötelező lesz haladéktalanul értesíteni a minősítés eredményéről és módszertanáról, a szereplő pedig panasszal élhet a minősítéssel kapcsolatban, és újraértékelést kérhet. Az újraértékelés során azokat az információkat is értékelni kell, amelyeket az érintett szereplő újonnan bocsát rendelkezésre.
5. Állami szereplők és nyilvántartások
Végezetül, módosultak a Nemzeti ESG Tanács, valamint az ESG Akkreditációs Bizottság összetételére vonatkozó rendelkezések, és kiegészítésre, illetve pontosításra kerültek a Hatóság eljárásával kapcsolatos szabályok. Emellett a módosítás pontosított számos rendelkezést a törvényben szabályozott nyilvántartásokkal, illetve az ott kezelt adatok körével kapcsolatban.
A törvény módosítása tehát egyrészt könnyebbséget hozott a vállalkozások számára a konszolidált ESG beszámoló készítésére vonatkozó lehetőség megteremtésével, másrészt szigorúan korlátozta az ESG adatszolgáltatás keretében nyújtandó, illetve kérhető adatok körét. Emellett szigorította az ESG-hez kapcsolódó munkát végző piaci szereplők függetlenségére vonatkozó szabályozást, új kötelezettségeket írt elő az ESG minősítők számára, és pontosította az állami szerepvállalás egyes szabályait is.
