Adóriadó

A multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimumadószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) irányelv átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához kapcsolódóan a Parlament elfogadta, majd a köztársasági elnöki aláírás után kihirdette a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és az ezzel összefüggő egyes dótörvények módosításáról szóló törvényt, melynek lényegi elemeit az alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze.

A törvény szerint − a Direktívával összhangban −, 2024. január 1-től a globális minimumadószabályok hatálya alá tartozik az olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

A magyar kormány a belföldi elismert kiegészítő adó (QDMTT) bevezetését választotta, mellyel a szabályrendszer hatálya alá tartozó multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport által elért tényleges adómértéket (az adott államra vonatkozóan) az előírt 15%-os minimum adómértékre kell a belföldi csoporttagoknak kiegészíteniük; vagyis a kiegészítő adó mértéke a tényleges adókulcsnak a 15%-tól vett pozitív százalékpont-különbsége, melyet az egyes belföldi csoporttagok az összes magyarországi illetékességű csoporttag együttes, a törvény szerint kiszámított elismert nettó nyereségéhez a csoporttag általi hozzájárulás arányában viselnek. Amennyiben az ezzel kapcsolatos feltételek teljesítése esetén a magyar belföldi kiegészítő adó meg fog felelni az úgynevezett Safe Harbour követelményeknek, a globális minimumadó-kötelezettség Magyarországon teljesítettnek fog minősülni, mentességet biztosítva az anyavállalati szinten teljesítendő kötelezettségek alól.

A jövedelem-hozzászámítási szabályokat (IIR szabályokat) és a Magyarország által bevezetendő belföldi elismert kiegészítő adót (QDMTT) a 2023. december 31-ét követően kezdődő adóévekre, míg az aluladóztatott kifizetések szabályát (UTPR-szabályrendszert) 1 évvel később, a 2024. december 31-ét követően kezdődő adóévekre kell majd alkalmazni.

A törvény felsorolja, hogy a globális minimumadó rendszerében a tényleges adómérték meghatározásánál mely adók minősülnek lefedett adónak . Ezen adónemek a társasági adón felül a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék (de a megfogalmazás alapján egyéb adók figyelembevétele sem kizárt).

A többletnyereség meghatározására és a törvény által előírt beszámolókészítési kötelezettség teljesítésére a számviteli törvény vagy az IFRS szabályai alkalmazhatók. Ha a belföldi csoporttagok mindegyike a helyi számviteli standardokat alkalmazza, a jogszabálytervezet megengedi az egyedi helyi beszámolókészítési szabályrendszer alkalmazását, ugyanakkor azonban ha nem minden belföldi csoporttag használ helyi számviteli standardot, vagy a magyarországi csoporttag üzleti éve eltér a végső anyavállalatétól, akkor a végső anyavállalat által a konszolidációhoz használt beszámolási standardot kell alkalmazni. A kiegészítő adóról szóló bevallást és adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, a fizetési kötelezettséget forintban, USA dollárban vagy euróban lehetséges teljesíteni.

Annak érdekében, hogy a globális minimumadó rendszerében a K+F költségek kedvezőbb elszámolási lehetőséget biztosító elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősülhessenek, a törvény módosításokat tartalmaz a társaságiadó-törvényre vonatkozóan is. Ennek értelmében a jelenlegi, adóalap-kedvezményen alapuló K+F szabályok helyett választható lesz (legfeljebb az adóévi számított adó összegéig) az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként bizonyos költségek 10%-ának megfelelő (és költségtípusonként meghatározott maximális összegű) adókedvezmény igénybevétele az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben. Az adócsökkentésként fel nem használt adókedvezményre vonatkozóan az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre lesz jogosult a felmerülést követő harmadik év végén, amelyet az adóbevallásában szükséges feltüntetnie és az állami adóhatóság fogja teljesíteni részére a kiutalást. Az ilyen típusú adókedvezmény választásakor azonban társasági adóban, helyi iparűzési adóban, illetve a szociális hozzájárulási adóban sem vehető figyelembe csökkentő tételként a K+F tevékenység költsége. A választás módosítására a választással érintett adóévet követő hatodik évet követően lesz lehetőség. (Az egyéb meglévő adókedvezmények a globális minimumadó szempontjából várhatóan nem fognak elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősülni.)

A társaságiadó-törvénybe lehetőségként bekerült, hogy az adózók a 2023. december 30-án még be nem jelentett részesedéseiket a társaságiadó-bevallás beadásának jogvesztő határidejéig bejelentsék: ekkor az adott részesedés (független könyvvizsgáló vagy értékelésben járatos szakértő véleményével alátámasztott) piaci értékét is meg kell adni, a nyereségjellegű különbözet 20%-a után pedig 9% egyszeri adó fizetendő, amelynek alapja azonban semmilyen csökkentő tétellel vagy veszteséggel nem csökkenthető. Ennek alapján a jövőben (pl. értékesítésnél) a bejelentett részesedésekre vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni úgy, hogy szerzési értéknek az utólag bejelentett piaci értéket kell tekinteni.

A számviteli törvényt érintő módosítási javaslattal bevezetésre kerül a halasztottadó-követelés, illetve -kötelezettség rendszere, mellyel biztosítottá válik a rendelkezésre álló elhatárolt veszteségek, valamint a későbbi éveket terhelő adóalap-módosító tételek adóhatásának a beszámolóban történő elszámolása, ezáltal a globális minimumadó tekintetében a tényleges adómérték kiszámításánál történő figyelembevétele. A halasztott adó kimutatására a számviteli törvény változása alapján lehetőség lesz, számviteli politikában kell rögzíteni, hogy az adózó alkalmazni kívánja-e.

A globális minimumadóhoz kapcsolódó bejelentési, valamint bevallási kötelezettségek, illetve azok elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók az Art-t érintő módosító rendelkezések között szerepelnek a szankciók 2026. december 31-ig történő felfüggesztése mellett − az adott helyzetben elvárható jóhiszemű joggyakorlás esetén.