Adóriadó

A multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) irányelv átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához kapcsolódóan a Parlamenthez benyújtásra került a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és az ezzel összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló jogszabálytervezet (a továbbiakban ’Tervezet’), melynek lényegi elemeit az alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze.

A Tervezet szerint − a Direktívával összhangban − 2024. január 1-től a globális minimumadó szabályok hatálya alá tartozik az olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót.

A magyar jogszabálytervezet belföldi elismert kiegészítő adó (QDMTT) bevezetését választotta, mellyel a szabályrendszer hatálya alá tartozó multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport által elért tényleges adómértéket (az adott államra vonatkozóan) az előírt 15%-os minimum adómértékre kell a belföldi csoporttagoknak kiegészíteniük; vagyis a kiegészítő adó mértéke a tényleges adókulcsnak a 15%-tól vett pozitív százalékpont-különbsége, melyet az egyes belföldi csoporttagok az összes magyarországi illetékességű csoporttag együttes elismert nettó nyereségén belül a csoporttag által képviselt rész arányában viselnek. Amennyiben az ezzel kapcsolatos feltételek teljesítése esetén a magyar belföldi kiegészítő adó meg fog felelni a Safe Harbour követelményeknek, a globális minimumadó kötelezettség Magyarországon teljesítettnek fog minősülni, mentességet biztosítva az anyavállalati szinten teljesítendő kötelezettségek alól.

A jövedelem hozzászámítási szabályokat (IIR szabályokat) és a Magyarország által bevezetendő belföldi elismert kiegészítő adót (QDMTT) a 2023. december 31-ét követően kezdődő adóévekre, míg az aluladóztatott kifizetések szabályát (UTPR szabályrendszert) 1 évvel később, a 2024. december 31-ét követően kezdődő adóévekre kell majd alkalmazni.

A Tervezet felsorolja, hogy a tényleges adómérték meghatározásánál mely adók minősülnek különösen lefedett adónak. Ezen adónemek a társasági adón felül a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék.

A többletnyereség meghatározására és a törvény által előírt beszámolókészítési kötelezettség teljesítésére a számviteli törvény vagy az IFRS alkalmazható. Ha a belföldi csoporttagok mindegyike a helyi pénzügyi számviteli standardokat alkalmazza, a jogszabálytervezet megengedi az egyedi helyi beszámolókészítési standard alkalmazását, ugyanakkor azonban ha nem minden belföldi csoporttag használ azonos helyi pénzügyi számviteli standardot vagy a magyarországi csoporttag üzleti éve eltér a végső anyavállalatétól, akkor a végső anyavállalat által a konszolidációhoz használt beszámolási standardot kell alkalmazni. A kiegészítő adóról szóló bevallást és adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, a fizetési kötelezettséget forintban, USA dollárban vagy euróban lehetséges teljesíteni.

Annak érdekében, hogy a globális minimumadó rendszerében a K+F költségek kedvezőbb elszámolási lehetőséget biztosító elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősülhessenek, a Tervezet módosításokat tartalmaz a társasági adótörvényre vonatkozóan is. Ennek értelmében, a jelenlegi, adóalap-kedvezményen alapuló K+F szabályok helyett választható lesz (legfeljebb az adóévi számított adó összegéig) az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként bizonyos költségek 10%-ának megfelelő (és költségtípusonként meghatározott maximális összegű) adókedvezmény igénybevétele, az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben. Az adócsökkentésként fel nem használt adókedvezményre vonatkozóan az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre lesz jogosult a felmerülést követő harmadik év végén, amelyet az adóbevallásában szükséges feltüntetnie és az állami adóhatóság fogja teljesíteni részére a kiutalást. E típusú adókedvezmény választásakor azonban társasági adóban, helyi iparűzési adóban, illetve a szociális hozzájárulási adóban sem vehető figyelembe csökkentő tételként a K+F tevékenység költsége. A választás módosítására a választással érintett adóévet követő hatodik évet követően lesz lehetőség. (A Tervezetben nem érintett, egyéb meglévő adókedvezmények várhatóan globális minimumadó szempontból nem fognak elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősülni.)

A társasági adótörvénybe 2024. február 28-as jogvesztő határidővel lehetőségként bekerül a globális kiegészítő adó alanyának minősülő adózó esetében a korábban be nem jelentett részesedések bejelentésének lehetősége. Ennek alapján a jövőben történő értékesítéseknél a bejelentett részesedésekre vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni, illetve a részesedésekkel kapcsolatos elszámolásoknál (pl. korábbi értékesítés, értékvesztés) úgy kell eljárni az elmúlt évek adókötelezettségének megállapítása során, mintha a részesedés korábban is bejelentett részesedés lett volna és az ezzel kapcsolatos adóalap-módosító tételeket a 2023-as adóbevallásban összevontan szükséges elszámolni.

A számviteli törvényt érintő módosítási javaslattal bevezetésre kerül a halasztott adó követelés, illetve kötelezettség rendszere, mellyel biztosítottá válik a rendelkezésre álló elhatárolt veszteségek, valamint későbbi éveket terhelő adóalap-módosító tételek adóhatásának a beszámolóban történő elszámolása, ezáltal globális minimumadó szempontból a tényleges adómérték kiszámításánál történő figyelembe vétele. A halasztott adó kimutatására a számviteli törvény változása alapján lehetőség lesz, számviteli politikában kell rögzíteni, hogy az adózó alkalmazni kívánja-e.

A globális minimumadóhoz kapcsolódó bejelentési, valamint bevallási kötelezettségek, illetve azok elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók az Art-t érintő módosító rendelkezések között szerepelnek − az adott helyzetben elvárható joggyakorlás esetén − a szankciók 2026. december 31-ig történő felfüggesztése mellett.