Lehetőségek polikrízis idején
Míg a világgazdaság növekedésébe vetett bizalom igen erős, addig jelentős elmozdulás történt a tekintetben, hogy a vezérigazgatók mit is tekintenek kockázatnak a vállalkozásuk növekedése szemponjából.
A hosszan tartó bizonytalanság, az egybefonódó válságok - a polikrízis - ugyanakkor a reziliencia új minőségét és szintjét igénylik a világ vállalatvezetőitől, akik az üzleti növekedés érdekében továbbra is küldetésvezérelten és proaktív szemlélettel néznek a jövőbe - így összességében bizakodóak maradtak. A minden korábbinál bizonytalanabb helyzet kezelése során a vállalatvezetők stratégiai prioritásai továbbra is a következők maradnak: technológia-digitalizáció-AI, az ESG keretrendszer és a munkaerő-tehetség hármasa.
Az egyik legjobb vállalati befektetés, ha egy folyamatosan megújuló, tanuló szervezetet építünk, ami erős belső talent piacként tud működni.
Friedl Zsuzsanna
Chief People Officer
Magyar Telekom
Egy hasonlat szerint olyanok vagyunk, mint akik egy gigantikus Jenga játékot játszanak… Már nagyon sok fakockát kiszedtünk a rendszerből, és bármikor eljuthatunk odáig, hogy a következő kocka kiszedésével összeomlik a torony – azaz Földünk nem képes már elviselni a terheket, amiket rárakunk.
Hortobágyi T. Cirill
Főapát
Pannonhalmi Főapátság
Az AI ahhoz fogja hozzásegíteni a vállalatokat, hogy munkatársaik az eddigieknél is hasznosabb és kihívást jelentő munkát végezhessenek. A mesterséges intelligencia olyan területeken fog támogatni minket a jövőben, ahol eddig sosem kértük gépek segítségét: egészen új problémákat leszünk képesek megoldani.
Pintér Szabolcs
Ügyvezető igazgató
SAP Hungary
A közösségi közlekedés olyan iparág, ami Budapest klímasemlegessé és élhetővé tételében kulcsfontosságú szerepet tölt be, ezzel önmaga is releváns ESG pillér. Emellett meggyőződésem, hogy az ügyfélközpontúság és a hatékonyság középpontba helyezésével képesek vagyunk megreformálni az önkormányzati vállalatokat, ezzel olyan munkahelyeket teremtve, ahol az egyéni szenvedély társadalmi célt szolgál.
Dr. Walter Katalin
Vezérigazgató
Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
A változó geopolitikai helyzettől kezdve a mesterséges intelligencia előretörésén keresztül az ESG-vel kapcsolatos egyre magasabb elvárásokig, a vezérigazgatók számos új lehetőséggel és kockázattal küzdenek, hogy biztosítani tudják vállalataik növekedését. Mind ezek ellenére 4-ből 3 vezérigazgató továbbra is bizakodó az előtte álló három évre vonatkozó globális gazdasági kilátásokat illetően.
Míg a világgazdaság növekedésébe vetett bizalom igen erős és nagyjából változatlan maradt az előző évi felméréshez képest (73 százalék a tavalyi 71 százalékkal szemben), addig jelentős elmozdulás történt a tekintetben, hogy a vezérigazgatók mit is tekintenek kockázatnak a vállalkozásuk növekedése szempontjából.
A vezetők a geopolitikai és a politikai bizonytalanságot tartják a legnagyobb növekedési kockázatnak, annak ellenére, hogy ez a tényező tavaly, már az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után sem tartozott az öt legnagyobb rizikófaktor közé - ez bizonyítja, hogy mára már nem csupán rövid távon számolnak a hatásával.
A kutatás során a vezérigazgatók azt is elmondták, a saját vállalatuk növekedésébe vetett bizalmuk ugyanakkor csökkent - az idei 77 százalékos bizalmi mutató hároméves mélypontot jelent: 2020 elején még 85 százalékon állt. A vezérigazgatók több mint háromnegyede (77 százalék) szerint ugyanis a kamatlábak emelkedése és a monetáris politika szigorodása a globális recesszió veszélyét kockáztatják vagy meghosszabbítják. Ugyanilyen arányban (77 százalék) vélik, hogy a megélhetési költségek nyomása valószínűleg negatívan befolyásolja szervezetük prosperitását a következő időszakban.
A világpolitika, a kereskedelmi dinamika és a nemzetközi kapcsolatok tartós változása és kölcsönös egymásra hatása, más néven, a polikrízis arra kényszerítette a vezérigazgatókat, hogy átértékeljék stratégiai prioritásaikat, miközben például olyan új tényezők is felértékelődtek, mint az integritás.
A KPMG CEO Outlook eredményei azt mutatják, hogy a vezérigazgatók hisznek a digitalizáció erejében és nagymértékben fektetnek be például a generatív mesterséges intelligenciába, mert versenyelőnyt remélnek tőle. Tízből 7 vállalatvezető középtávú befektetéseinek élén a generatív mesterséges intelligencia áll, és minden második vezető (52 százalék) három-öt éven belül már a befektetéseik megtérülésére is számít.
Bár a vezérigazgatók hajlandóak beruházni az új technológiába, a legtöbben (57 százalék) az etikai kihívásokat hozzák fel visszatartó erőként. Az aggodalmak közt a rangsorban 55 százalékkal második a megvalósítás költsége, míg a vezetők fele említi a szabályozási és a technikai képességek hiányát. Tízből kilenc (87 százalék) vállalatvezető ugyanakkor tart attól, hogy az AI előretörése magával hoz új, kifinomultabb kibertámadási technikákat is.
A mesterséges intelligencia által felkavart technológiai környezetben megnőtt az igény a gyorsabb reagálásra, a hatékonyabb együttműködésekre. Emiatt is támogatják egyre szilárdabban a vezérigazgatók a pandémiát megelőző munkarendet: a többség (64 százalék) azt jósolja, hogy a következő három évben teljes mértékben visszatérnek az irodai munkavégzéshez. A megkérdezett vezérigazgatók elsöprő arányban (87 százalékuk) azt is kilátásba helyezik, hogy az irodai munkavégzést ösztönözni is fogják pénzügyi jutalmazás vagy akár előléptetés formájában.
Rózsai Rezső szerint ugyanakkor fontos, hogy a vezetők hosszú távon gondolkodjanak: “A jövőálló siker kulcsa kétségkívül az agilisen alkalmazkodó, de folyamatosan hatékony együttműködésben lesz, az egyes területeken belül és azok között egyaránt. Ezért a hosszú távú stratégia részeként elengedhetetlen a munkatársak folyamatos képzése, a folyamatos változás-menedzsment, a tehetséggondozás és a munkavállalói élmény szem előtt tartása is.”
Az ESG kifejezéssel kapcsolatos polarizáló vita ellenére a vezérigazgatók szerint a környezeti, társadalmi és irányítási kérdések továbbra is szerves részét képezik a hosszú távú vállalati stratégiáiknak. A vezérigazgatók 69 százaléka állítja, hogy az ESG-t az értékteremtés eszközeként építette be az üzleti tevékenységébe.
Bár a globális vállalatvezetők élénken figyelnek az új szabályozásokra, 68 százalékuk jelezte, hogy a jelenlegi ESG-előrehaladásuk nem elég robusztus, és egy külső review próbáját még nem feltétlenül állná ki.
A vezérigazgatók tisztában vannak azzal, hogy szerepüket továbbra is egyre inkább a nyilvánosság és a befektetők nyomása határozza meg: 64 százalékuk úgy véli, hogy az egyes intézményekbe vetett bizalom csökkenésével a stakeholderek és a társadalom elvárja, hogy az üzleti élet szereplői kezeljék a társadalmi változásokat.