Hatályba lépett az erdőirtás elleni küzdelmet szolgáló új Európai Uniós rendelet

Június 29-én hatályba lépett az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelet, amely 2024. december 30-ától a vállalatok jelentős részére is fontos átvilágítási, due diligence kötelezettségeket ró. 

A rendelet megalkotásával az Európai Unió célja az volt, hogy csökkentse a hozzájárulását az erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez. Mivel ezekhez a problémákhoz bizonyos áruk, így a szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója és fa (az ún. „releváns áruk”) kereskedelme jelentős mértékben hozzájárul, a rendelet új követelményeket vezetett be ezen áruk, valamint más, a rendeletben konkrétan meghatározott, ezen árukat tartalmazó, ezekkel etetett vagy ezek felhasználásával készült termékek (ún. „releváns termékekre”) kapcsán. A releváns termékeket a rendelet I. melléklete sorolja fel, ide tartozik például a szarvasmarha húsa, a csokoládétartalmú élelmiszerkészítmények, valamint a fénykép vagy tükör fa kerete is.

Ezen áruk és termékek forgalomba hozatala, forgalmazása és exportja a rendelet alapján csak akkor lesz lehetséges, ha azok vonatkozásában három fő követelmény teljesül:

1. Erdőirtásmentesek, azaz olyan földterületen állították elő, amelyen nem végeztek erdőirtást, illetve a fát úgy termelték ki, hogy azzal nem okoztak erdőpusztulást, 2020. december 31-e után;
2. Előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt, ideértve többek között a földhasználati jogokra és a környezetvédelemre vonatkozó, valamint az erdőkkel kapcsolatos jogszabályokat, munkavállalói jogok és az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint az adó-, korrupcióellenes, kereskedelmi és vámszabályozásnak való megfelelést; és
3. Kellő gondosságra vonatkozó átvilágítási, due diligence nyilatkozattal vannak ellátva, a később kifejtettek szerint.

A rendelet a piaci szereplőkre és a kereskedőkre ró kötelezettségeket. Piaci szereplő bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki a kereskedelmi tevékenysége körében releváns termékeket hoz forgalomba vagy exportál. A kereskedő pedig az a piaci szereplőtől eltérő személy az ellátási láncban, aki kereskedelmi tevékenység keretében releváns termékeket forgalmaz. Azoknak a harmadik országban letelepedett piaci szereplőknek, amelyek az EU piacán kívánnak releváns termékeket forgalmazni, szintén meg kell felelniük a piaci szereplőkre vonatkozó kötelezettségeknek. A kkv-k sem mentesülnek a kötelezettségek alól, azonban a rendelet a rájuk nézve eltérő, kevésbé szigorú rendelkezéseket tartalmaz.

A kkv-nak nem minősülő piaci szereplők csak akkor hozhatnak forgalomba vagy exportálhatnak releváns termékeket, hogyha azok megfelelnek a rendeletben foglaltaknak. Ennek biztosítása érdekében a piaci szereplők kötelesek egy due diligence eljárást lefolytatni, amely három részből áll:

1. Információ, adat- és dokumentumgyűjtés a termékkel kapcsolatban, amely magában foglalja a kellő bizonyosságot nyújtó és ellenőrizhető információt arról, hogy a termékek erdőirtásmentesek és az előállító ország jogszabályaival összhangban állították elő azokat.
2. Kockázatértékelés az információ alapján arról, hogy a termék megfelel-e a rendeletnek, figyelembe véve például az előállító országban az erdők jelenlétét és az erdőirtás gyakoriságát, valamint korrupció szintjével, a jogérvényesítés hiányával és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos aggályokat.
3. Kockázatcsökkentő intézkedések bevezetése a kockázatkezelés érdekében, például független auditok elvégzése, vagy kapacitásépítés és beruházások formájában megvalósuló támogatás nyújtása.

A piaci szereplők emellett a due diligence kapcsán belső politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat kötelesek kidolgozni, a kkv-knak nem minősülő piaci szereplők pedig évente egyszer kötelesek nyilvános jelentést közzétenni a due diligence rendszerükről, beleértve az összegyűjtött információkat és az elvégzett kockázatértékelés eredményét is. 

A kkv-knak nem minősülő kereskedőkre az általuk forgalmazott termékek tekintetében a kkv-knak nem minősülő piaci szereplőkkel azonos kötelezettségeket ró a rendelet, így többek között kötelesek due diligence eljárást folytatni és nyilvános jelentést közzétenni a due diligence rendszerükről. 

A tagállamoknak 2023 decemberéig ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat, amelyek felelősek lesznek a rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséért. A hatóság feladatai közé fog tartozni a piaci szereplők és kereskedők rendszeres ellenőrzése, valamint az ellátási láncban mozgó olyan termékek azonosítása is, amelyeknél nagy a megfelelés hiányának kockázata, és így azonnali intézkedésként a termékek forgalomba hozatalának, forgalmazásának vagy exportjának felfüggesztése válik szükségessé.

A rendelet súlyos szankciókat vetít előre a szabályok be nem tartása esetén, ideértve a környezeti kárral és a termékek értékével arányos bírságokat, amelynek maximum értéke legalább a gazdasági szereplő vagy kereskedő éves árbevételének 4%-a, az érintett termékek vagy az ügyletből elért bevételek elkobzását, valamint a közbeszerzési eljárásoktól, továbbá e termékek forgalomba hozatalától, forgalmazásától vagy exportálásától való ideiglenes eltiltást is.

A rendelet 2023. június 29-én lépett hatályba, azonban a legfontosabb kötelezettségek, mint például a kereskedők és a piaci szereplők kötelezettségei és a due diligence eljárás elvégzésére vonatkozó szabályozás 2024. december 30-tól lesznek majd alkalmazandók.

Mindazonáltal érdemes már most elkezdeni a felkészülést, hogy a vállalkozások készen álljanak a rendelet követelményeinek teljesítésére. Szakértőink átfogó jogi támogatást nyújtanak az előírt due diligence rendszer kialakításával, az ehhez kapcsolódó belső szabályzatok, kontrollmechanizmusok és eljárások kidolgozásával és felülvizsgálatával, valamint a jelentéstételi követelményekre való felkészüléssel kapcsolatban.