A KPMG Energetikai és Közüzemi Hírlevelében szakértői anyagokat, rövid elemzéseket és iparági információkat osztunk meg. 

2021 Q4 kiemelt eseménye – szakmai vélemény

Az EU 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiacéljainak teljesítése, valamint az európai zöld megállapodás céljainak elérése érdekében az EU létfontosságúnak ítélte, hogy a beruházásokat a fenntartható projektek és tevékenységek felé terelje. Ennek eléréséhez a Bizottságnak meg kellett határoznia, hogy mit tekint „környezeti szempontból fenntarthatónak” avagy „zöldnek”, ezzel a céllal született meg az EU Taxonómia (Taxonómia).

A Taxonómia 6 környezeti célt jelöl meg és azt mondja, hogy zöld minden, ami ezek közül legalább egyben érdemben hozzájárul és nem sérti jelentősen a másik öt cél egyikét sem. A Taxonómia Rendelet 2020. július 12-én lépett hatályba, de azok a listák (Climate Delegated Act, azaz DA), amelyek meghatározzák, hogy az adott cél elérése a többi cél milyen mértékű sérelmével járhat folyamatosan készülnek. Így már kidolgozásra kerültek a zöld energia előállítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok, annak nukleáris energiára és gázra vonatkozó kiegészítése, illetve a kapcsolódó közzétételi szabályok.

A vállalatoknak ma még nem kötelező betartaniuk semmilyen Taxonómiához kapcsolódó küszöbértéket és további minőségi kritériumot, de a befektetők és a bankok ma már azokat a cégeket részesítik előnyben, amelyek működése eleve fenntartható, vagy vannak olyan célkitűzéseik, hogy szükségszerűen károsanyag kibocsátással járó tevékenységüket hogyan tudnák alacsonyabb szennyezéssel végezni. Ennek igazolásához viszont figyelembe kell venni a Taxonómiát, azaz csak olyan tervek minősülhetnek zöldnek, amik teljesítik az egyes tevékenységekhez kapcsolódó taxonómia szerinti kritériumokat.

Emellett ma már számos támogatási lehetőség is tartalmaz zöld kritériumokat, ezek idővel értelemszerűen idomulni fognak a taxonómiához, és az azokat is figyelembe vevő vállalati ESG-értékelésekhez, ami újabb erős motiváció lesz a vállalkozások számára arra, hogy megtegyék a szükséges fenntarthatósági lépéseket.

Magyar szempontból az energia előállításról szóló taxonómia rendelet fontos eleme, hogy a rendelet a megfelelő kritériumok teljesítése esetén zöldnek minősíti az atomenergiát. A tervezett DA ezzel kapcsolatban kimondja, hogy a nukleáris energiából termelt villamos energia jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez, ugyanakkor nem befolyásolja negatívan a többi, Taxonómia rendeletben megfogalmazott célkitűzés érvényesülését.

A szövegtervezet szerint a nukleáris hulladék jelenleg ismert tárolási módjai megfelelőnek mondhatók, összességében kijelenthető, hogy az Euratom szabályozások és azok folyamatainak betartása, illetve alkalmazása megfelelő garanciát nyújt a teljes életciklus alatt jelentkező kockázatok kezelésére. Ugyanakkor a tervezet azt is tartalmazza, hogy a magas radioaktivitású nukleáris hulladék végső elhelyezésével kapcsolatos meglévő bizonytalanságokat további kutatásokkal csökkenteni kell akkor is, ha a végső elhelyezés legnagyobb része ma nem az Európai Unió területén történik. Általános vezérelv ugyanakkor, hogy a nukleáris energiatermelés ÜHG kibocsátása nem haladhatja meg a 100 g CO2e/kWh-t, aminek a Paksi Atomerőmű meg is felel.

Ami a magyarországi földgáz alapú energiatermelést illeti, a rendelet tervezet megnyugtató abból a szempontból, hogy a földgázzal tüzelésű erőművek átmenetileg zöldnek minősülhetnek, ha a kibocsátásuk megtermelt kilowatt-óránként nem magasabb 270 grammnál. Ezt a kritériumot ma a modernebb erőművek magas terhelésű üzemállapotokban teljesítik, ugyanakkor a meglévő földgáztüzelésű erőműveink zöme komolyabb beruházások nélkül a rendelet hatályba lépése esetén sem minősülhet zöldnek. Ebből azonban az következik, hogy lecserélésük, korszerűsítésük, vagy új, modern földgáztüzelés erőművek létesítése viszont zöld, azaz EUs szinten is támogatható célkitűzés.

Az IEA (2021) WEO adatbázisa alapján az EU-ban a kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművek (CCGT) beruházási költsége 2020-ban mintegy 1000 USD/kW (azaz megawattonként 1 millió dollár), ez nem kis terhet ró a magyar gazdaságra. Feltéve, hogy az új és korszerűsített kapacitások mind megfelelnek a megtermelt kWh-ként 270 gramm CO2 kibocsátási limitnek, ezeket a beruházásokat a taxonómia szerinti EU-s források is támogathatják.

Magyarország átfogó hidrogén stratégiával is rendelkezik, és a rendelet a várakozásoknak megfelelően támogatja is a hidrogén tüzelőanyagként, energiahordozóként történő felhasználását. Vagyis a hidrogén ilyetén felhasználása a taxonómia szerint támogatható cél. Csakhogy a hidrogént előbb elő kell állítani, aminek egyetlen teljesen zöld formája, ha a vizet megújuló energia felhasználásával elektrolízis útján hidrogénné és oxigénre bontjuk.

Minden egyéb eljárásnak van valamennyi széndioxid kibocsátása, vagyis ezek az eljárások nem feltétlenül felelnek meg a taxonómia logikájának, amely szerint egyetlen fenntarthatósági cél felé tett lépés sem támogatható, ha közben más ilyen célok súlyosan sérülnek.

A hidrogén előállításával kapcsolatban éppen ezért a DA meghatározza az üvegházhatást okozó gázoknak azt a szintjét, amit a hidrogén előállításába be lehet vonni. Ezt egy tonna hidrogénre vetítve adja meg a rendelet. A közzétett 3 CO2e/tH2szint nem zárja ki a fosszilis energia felhasználását az elektrolízisből, de szűk keretek között tartja azt, így csak nagyon hatékonyan előállított fosszilis energia (vagyis például az átmeneti időszakban zöldnek minősülő gázturbinás erőművek) felel meg a kritériumoknak.

KPMG megoldás

A KPMG energetikai és ESG szakértő csapata gyakorlati tanácsokkal segítheti a vállalkozásokat az EU Taxonómiarendeletnek való megfelelés útján, mind az egyes technikai kritériumoknak való megfelelések felmérésében mind a fejlesztési fázisokban a piaci, a finanszírozói és a hatósági, jelentéstételi elvárásoknak megfelelően.

Losonczy Géza

Associate Partner

KPMG Tanácsadó Kft.

E-mail