Idén harmadszor készítettük el a hazai pénzügyi szektorban tevékenykedő kockázatkezelési vezetők körében végzett felmérést és kapcsolódó elemzésünket. Újraolvasva a 2012-es, illetve 2016-os kiadványainkat, újfent megállapítható, hogy rengeteg a változás és rendkívül összetettek a kihívások. Az első – 2012-es – kiadványunk szerint a CRO-k akkori energiáit leginkább a pénzügyi válság okozta „romeltakarítás” kötötte le. A megerősödő gazdasági növekedésben 2016-ban a CRO-k már az üzlet bővülésének és a kapcsolódó értékteremtésnek a legészszerűbb, legoptimálisabb módjának megtalálásával voltak elsősorban elfoglalva. A mai gazdasági környezet továbbra is növekedési fázisban van, de általános már az aggodalom amiatt, hogy ez meddig tartható fenn ilyen formában. Az üzletvitel ezalatt egyre agilisabbá válik és minden felgyorsul, miközben egyre nehezebb mindenre megfelelő erőforrásokat allokálni.

Elemzésünk sok témával foglalkozik: a CRO-k szervezetén belüli szerepével, sikerességének megítélésével, a kockázati környezettel, a fejlesztések irányaival illetve az innováció hatásaival is. Elemzésünkben látható például, hogy az elmúlt 7 évben hogyan került át a CRO-k érzékelése szerint a szabályozói fókusz a tőkekövetelményekről a fogyasztóvédelemre, illetve a termékek/szolgáltatások vonatkozásában mennyire eltérő a kockázati környezet megítélése a vállalatmérettől függően. Külön fejezetet szántunk az innováció és kockázatkezelés kapcsolatának, tovább bontva például az innovációhoz kapcsolódó egyes kockázatok megítélését és bemutatva, hogy kialakulatlan még a kockázati vezetők hozzáállása az xxTech cégekkel való együttműködéshez.

Kutatásunk részletes betekintést ad a bankok, biztosítók és most már a befektetési alapkezelők kockázati világába is.