Mikor kell, illetve lehet osztalékfizetésről dönteni?

A 2016-ban induló üzleti évtől kezdve megváltozott a fizetendő osztalék számviteli elszámolása. Az osztalékot fizetőnél az osztalékot az osztalékról szóló határozat dátumával kell elszámolni az eredménytartalék csökkenéseként, az nem mutatható ki az alapjául szolgáló beszámolóban. A számviteli szabályok változásával párhuzamosan azonban a cégjogi szabályok nem változtak. Ez azt jelenti, hogy osztalékról továbbra is kizárólag a beszámoló elfogadásával egyidejűleg lehet dönteni. Amennyiben ezt a társaság elmulasztotta, akkor felmerül a kérdés, mit lehet tenni ilyen helyzetben. Ekkor születhetnek a kreatív megoldások, de vajon ezek jogszerűen meg is valósíthatóak? Például utólag módosítható-e a beszámolót elfogadó és az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat? A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint semmis a létesítő okirat olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre a Ptk.-ban foglaltaknál a tulajdonosokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. Emiatt egyes szakmai álláspontok szerint jogellenes, mások szerint hitelezővédelmi és adózási vonatkozásait tekintve kockázatos az olyan osztalékra vonatkozó tulajdonosi döntés, amelyet a beszámoló elfogadásáról szóló határozat utólagos módosításával kívánnak meghozni, mivel így a tulajdonosok kedvezőbb helyzetbe kerülnének, mint a módosítást megelőzően.

De mi a helyzet a beszámoló elfogadásáról szóló határozattól eltérő időpontban meghozott döntéssel? Egyes szakmai álláspontok szerint ez egyrészt értelmezhető a Ptk. tételes előírásainak megszegéseként, mivel nem a beszámoló elfogadásával egy időben döntenek az osztalékról. Másrészt akár úgy is értelmezhető, hogy az eredeti döntést kívánják módosítani, hiszen ha a beszámoló elfogadásakor nem döntöttek osztalékfizetésről, akkor ezzel közvetetten arról határoztak, hogy az adózott eredmény összegét eredménytartalékba kívánják helyezni, azaz éppen az a helyzet áll elő, amiről a fentiekben írtunk.

Ilyen esetekben érdemes megvizsgálni, hogy osztalékfizetés helyett megfelelőbb lenne-e az osztalékelőleg fizetés.

Osztalékelőleg

Amennyiben a tulajdonosok osztalékelőleg fizetését tervezik, akkor kérdésként merülhet fel, hogy ehhez minden esetben szükséges-e közbenső mérleget készíteni, vagy felhasználható az előző évi beszámoló is, természetesen betartva azt a hat hónapos időkorlátot, amit a Szt. határoz meg a számviteli beszámoló vagy a közbenső mérleg felhasználhatóságára vonatkozóan a saját tőke alátámasztása kapcsán. A Szt. szerint az osztalékelőleg-fizetési korlátot a közbenső mérleg, illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlege alapján kell meghatározni. Ezzel szemben a Ptk. szerint a közbenső mérleg alapján kell a szükséges fedezet meglétét megállapítani. Amennyiben a társaság a Szt. előírására hivatkozva az éves beszámoló alapján, közbenső mérleg készítése nélkül fizetne osztalékelőleget, úgy annak esetleges adózási, jogi kockázataival is számolnia kell. Gondoljunk csak például arra az adókockázatra, hogy egy adóhatósági vizsgálat során a Ptk. előírása miatt a kifizetett osztalékelőleget esetleg átminősítik más jellegű követeléssé és arra alkalmazzák a transzferár szabályokat. Mindemellett ilyen esetben nem feledkezhetünk meg az esetleges hitelezővédelmi kérdések figyelembevételéről sem.

Végszó

Jelen kiadványunkban nem vállalkoztunk a jogszabályok teljes körű bemutatására, ezért azok megértéséhez szükséges a jogszabályok ismerete. Amennyiben a hírlevelünkben foglaltakkal kapcsolatban kérdések merülnek fel Önökben, javasoljuk, hogy keressék meg adó-, számviteli, illetve jogi tanácsadójukat vagy forduljanak hozzánk.