A vállalatok felhőbe történő átállása az elmúlt évtizedben figyelemre méltó tendencia volt, amelyet a nagyobb hatékonyság, a skálázhatóság és a költségmegtakarítás ígérete vezérelt. Az átállás lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a hagyományos, helyhez kötött infrastruktúráról rugalmas felhőplatformokra térjenek át, amelyek gyorsan alkalmazkodnak a változó üzleti igényekhez. Ezen felül a távmunka és a digitális átalakulás megjelenése tovább gyorsítja a felhőszolgáltatások bevezetésének folyamatát.
Az átállás azonban jelentős biztonsági kockázatokat rejt magában úgy, mint a felhőbeállítások helytelen konfigurálása miatti adatvédelmi incidensek, a több felhőből álló környezetek kezeléséből fakadó kihívások, a belső fenyegetésekkel szembeni fokozott sebezhetőség, valamint a szabályozási előírásoknak való esetleges meg nem felelés. A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy megértsék és mérsékeljék ezeket a kockázatokat, hogy teljes mértékben kiaknázhassák a felhőszolgáltatások bevezetésének előnyeit.
Hogyan tudunk a segítségükre lenni?
A KPMG széleskörű tapasztalattal rendelkezik a nagy és globális szervezetek támogatásában a szabályzatok, folyamatok, eszközök és irányítás felülvizsgálatában, értékelésében, tervezésében és végrehajtásában.
Szakértőink segítségével elérheti a „cloud first” megközelítést, amely versenyelőnyt tesz lehetővé, csökkenti a költségeket, ösztönzi az innovációt és növeli az agilitást – mindezt úgy, hogy eleget tesz a szabályozási megfelelési kötelezettségeknek.
Felhőbiztonsági és reziliencia stratégiák kialakítása, amelyek segítenek a felhő transzformáció megközelítésében, illetve a hibrid felhőmodellek közötti átmenet és a felhőbiztonság kezelésében.
Egy felhő alapú környezetben a biztonsági szempontból hibás konfigurációk könnyen komoly biztonsági incidensek középpontjába kerülhetnek. A vállalatok biztonságának megőrzése érdekében, olyan munkafolyamatot kell bevezetni, amelyben a felhőbiztonsági felülvizsgálatok ugyanolyan fontosak, mint egy penetrációs teszt vagy egy adott rendszer biztonsági kódjának felülvizsgálata.
Milyen kockázati tényezőket érdemes figyelembe venni?
Számos vállalat tárol szenzitív adatokat a felhőben, többek között ügyfél adatokat, pénzügyi nyilvántartásokat, szellemi tulajdonhoz kapcsolódó információkat és egyéb védett adatokat. A megfelelő felhőbiztonsági intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy ezek az adatok bizalmasak maradjanak, és ne férjenek hozzájuk illetéktelenek.
Számos iparág rendelkezik speciális adatvédelmi előírásokkal és szabványokkal, mint például a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó Payment Card Industry Data Security Standard (PCI DSS). A felhőbiztonság biztosítása segít a vállalatoknak abban, hogy megfeleljenek a követelményeknek, és elkerüljék a lehetséges jogi következményeket vagy a kapcsolódó súlyos bírságokat.
A biztonság megsértése súlyosan károsíthatja a vállalat hírnevét, aláásva az ügyfelek és partnerek bizalmát, amely üzletvesztéshez, bevételcsökkenéshez és esetleges jogi következményekhez vezethet. A megbízható felhőbiztonsági gyakorlatok biztosítása segít az érdekelt felek bizalmának fenntartásában.
Egy biztonsági incidens jelentős pénzügyi veszteséget okozhat, mind a közvetlen költségek (pl. váltságdíjfizetés, jogi költségek), mind a közvetett költségek (pl. elmaradt üzlet, hírnévkárosodás) tekintetében. A felhőbiztonságba való befektetés a kockázatcsökkentésbe való befektetésnek tekinthető.
A biztonsági incidens miatti leállás megzavarhatja az üzleti tevékenységet, ami termelékenység- és bevételkieséshez vezethet. A biztonságos felhőinfrastruktúra biztosítja az üzleti műveletek zökkenőmentes és megszakítás nélküli működését.
A támadók egyre kifinomultabb módszereket használnak a digitális térben. A felhő alapú megoldások elterjedésével egyre gyakrabban veszik célba a felhőkörnyezeteket. A megfelelő felhőbiztonsági intézkedések elősegítik a sikeres védekezést ezek ellen a fejlődő fenyegetések ellen.
Ahogy a vállalatok nyilvános, privát és hibrid felhő-környezetek keverékét alkalmazzák, a biztonság kezelése ezeken a platformokon egyre összetettebbé válik. Annak érdekében, hogy minden felhőplatformon egységes védelmi rendszer alakulhasson ki, megfelelő biztonsági intézkedésekre van szükség.
Sok felhőszolgáltató megosztott felelősségi modell alapján működik, amelyben ők felelnek a felhő biztonságáért, de az ügyfelek felelősek a felhőben lévő adataik és alkalmazásaik biztonságáért. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok nem hagyatkozhatnak kizárólag a szolgáltató biztonsági intézkedéseire, hanem aktív lépéseket kell tenniük saját adataik védelme érdekében.
Nem minden biztonsági fenyegetés származik külső szereplőktől. A rosszindulatú szándékkal rendelkező alkalmazottak is jelenthetnek kockázatot. A megfelelő felhőbiztonsági protokollok segíthetnek ezeknek a belső fenyegetéseknek a nyomon követésében és kezelésében.
Ahogy a vállalatok egyre több IoT (Internet of Things) és Edge alapú eszközt fogadnak el, úgy bővül a támadási felület. Ezek az eszközök gyakran csatlakoznak felhőplatformokhoz, amely szigorú felhőbiztonsági intézkedéseket tesz szükségessé annak érdekében, hogy ezek a kapcsolatok ne váljanak sebezhetővé.
