Biodiverzitás

A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség az egy adott területen, természetes módon előforduló élőlények és a köztük kialakuló interakciók összeségét jelenti. E fogalom alá tartozik a fajok száma, azok genetikai variációi, valamint a természetes élőhelyek és ökoszisztémák sokfélesége. Az elmúlt évtizedekben végzett emberi tevékenységek nem csak a bolygó éghajlatára vannak hatással, hanem a természetes élőhelyek és ökoszisztémák épségére is. A főbb nyomást a földhasználat változása (pl. erdőirtás, intenzív monokultúra, urbanizáció), a közvetlen kiaknázás, úgymint vadászat és túlhalászás, az éghajlatváltozás, a szennyezés és az invazív idegen fajok terjedése jelenti. A biodiverzitás napjainkban gyorsabban csökken, mint az emberiség történelme során bármikor. A természetes élőhelyek és a fajgazdagság megfogyatkozása konkrét és szélesebb körű rendszerszintű kockázatot jelent a gazdaságra, sőt a globális pénzügyi rendszer stabilitására nézve is. Hanyatlása alapvető következményekkel jár, mivel hozzájárul a tiszta levegőhöz, friss vízhez, jó minőségű talajhoz, biztosítja a haszonnövények beporzását. Vagy például hozzájárul a természeti veszélyek hatásainak csökkentéséhez.

Jóllehet a téma eddig nem vált széleskörűen ismertté, mint az éghajlatváltozás és az üvegházhatású gázok kibocsátása, a probléma jelentősége nem kisebb. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatálya alá tartozó vállalatoknak az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS) kell majd alkalmazniuk. Az ESRS E4 szabványa kifejezetten a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos vállalati fenntarthatósági tevékenységekkel kapcsolatban fogalmaz meg közzétételi elvárásokat. A vállalkozások azonban gyakran nem tudják a saját mindennapi üzletmenetük kontextusában értelmezni a biodiverzitás csökkenésével járó kockázatokat így azt sem ismerik fel, hogy annak valós gazdasági és társadalmi hatása van rájuk nézve.

A KPMG segítséget nyújt a vállalatoknak és a pénzügyi intézményeknek a biodiverzitással és természeti tőkével kapcsolatos stratégiájuk, átállási tervük kialakításában. Valamint támogatjuk ügyfeleinknek az ezzel kapcsolatos jelenésételi folyamatok kialakításában ideértve a kapcsolódó kockázat elemzést is.

A KPMG szakértői szerint a feltörekvő magyar vállatoknak okoz majd a legnagyobb fejtörést a CSRD, azaz a fenntarthatósági jelentések Európai Unió által előírt rendszere, ami alapján először 2026-ban kell beszámolót közzétenni a 2025-ös év eredményeiről, kitekintéssel a jövőt illetően. A további részletekért olvasd el blogbejegyzésünket!