Benyújtották a tavaszi adócsomagot

2021-05-18

2021. május 11-én a pénzügyminiszter benyújtotta a T/16208. számú törvényjavaslatot az Országgyűlésnek az egyes adótörvények évközi és jövő évi módosításaival kapcsolatosan. Az alábbiakban összefoglaljuk az adótörvényekben várhatóan hatályba lépő legfontosabb változásokat.

Társasági adó

  • A Javaslat bevezetné az ATAD-ból ismert fordított hibrid struktúra fogalmát 2022-től, aminek értelmében társaságiadó-alanynak minősülne az a magyarországi bejegyzésű vagy székhelyű hibrid gazdálkodó szervezet is, amely olyan külföldi adózók többségi tulajdonában van, amelyek állama adóalanynak tekinti e szervezetet. Az így meghatározott belföldi adóalanyok körébe nem tartozna bele az a befektetési alap, illetve más kollektív befektetési forma, amely Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik. Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózna, amilyen mértékig ezt a jövedelmet Magyarország vagy más ország nem adóztatja meg.

Különadók

  • A Javaslat alapján 2022-től megszűnne a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde és az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége.
  • A Robin Hood-adó esetében a Javaslat lehetővé tenné a 2020-tól keletkezett veszteség elhatárolását, ami az adózó döntése szerint a keletkezését követő öt adóévben a pozitív adóalap csökkentésére lenne felhasználható, legfeljebb a pozitív adóalap 50%-áig.

Illeték

  • A Javaslat még idén módosítaná a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Az új szabályozás alapján, amennyiben a rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleg és a vagyonszerzés időpontja között olyan változás következik be a megszerzett társaság eszközei között, ami alapján ingatlanos társaságnak minősülne (például új ingatlant vásárol), vagy éppen e státuszát veszítené el, akkor e változásra tekintettel kell lenni a 75%-os küszöb vizsgálatakor.

Áfa

  • A külföldi utas áfa-visszatérítése kapcsán a Javaslat bevezetné az elektronikus igazolás (a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítése) alapján történő eljárás lehetőségét az eddigi, papíralapú eljárás mellett.
  • Jelentős változás, hogy a Javaslat új adatszolgáltatási kötelezettséget írna elő a belföldi székhelyű, illetve belföldön pénzforgalmi szolgáltatást teljesítő pénzforgalmi szolgáltatókra. Fő szabály szerint a negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség a határon átnyúló fizetésekkel kapcsolatban teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokra terjed ki, ha valamely kedvezményezett szolgáltatója az adott negyedévben huszonötnél több határon átnyúló fizetést teljesített. Az adatszolgáltatási kötelezettség bizonyos esetekben áttevődik a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójára. A módosítás jogharmonizációs célú, a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek növekedése és az új e-kereskedelmi szabályok hívták életre az ellenőrzés elősegítése érdekében. Az adatokat a NAV a belföldön teljesített e-kereskedelmi ügyletek után keletkező adófizetési kötelezettség ellenőrzéséhez használhatja majd fel.
  • A javaslat a 150 EUR-t meg nem haladó import küldemények utáni áfa fizetésére vonatkozó egyszerűsített eljáráshoz kapcsolódóan rendezné, hogy a vámkezelt termékek adóalapját és a beszedett adót ugyanarról a hónapról benyújtott adóbevallásban kell feltüntetni, ugyanis a vámkezelés történhet az adó beszedését megelőző hónapban is.
  • Viszonossági alapon lehetővé válna a belföldön felszámított áfa visszatérítése az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok számára olyan ügyletek tekintetében, amelyek teljesítési időpontja 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
  • A Javaslat lehetőséget teremtene a különös adóvisszatérítési eljárás megindítására abban az esetben is, ha az adómegállapításhoz való jog elévüléséig a kérelem benyújtásának időpontjában kevesebb, mint 6 hónap van hátra, vagy az adómegállapítási jog már elévült. Ennek feltétele, hogy az igény alapjául szolgáló ok vagy az elévülési időn túl következett be vagy olyan időpontban, amikor az elévülésből már kevesebb, mint 6 hónap volt hátra. Időbeli megkötést ezen esetekre is előírna a módosítás: az igény érvényesítésére az ok bekövetkezését követő 1 éven belül van lehetőség. A Javaslat továbbá lehetőséget teremtene arra is, hogy a különös adóvisszatérítés keretében érvényesíthető igényeket az adózók adóellenőrzés során terjesszék elő, ez a szabály a hatálybalépés napján folyamatban lévő adóeljárások során már alkalmazható lenne.
  • A Javaslat lehetővé tenné a behajthatatlan követelés miatti adóvisszatérítést abban az esetben is, ha a követelés olyan időpontban válik behajthatatlanná, amikor az annak alapjául szolgáló termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások tekintetében az adómegállapításhoz való jog már elévült, feltéve, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó feltételek egyébként teljesülnek. Ilyen esetben az igény érvényesítésére a behajthatatlanság megállapításától számított 1 éves határidőn belül van lehetőség. A módosítással érintett szabályok abban az esetben alkalmazhatók, ha a kérelem benyújtását megalapozó okok a módosítással érintett szabályok hatálybalépésének napján vagy azt követően következnek be. Az adóvisszatérítést a hatálybalépést megelőzően megállapított behajthatatlanság esetében is lehetne kérelmezni, ha az 1 éves határidő a behajthatatlanság megállapításától még nem telt el, ilyen esetben a kérelmet az új szabály hatálybalépését követő 180 napon belül kell benyújtani. A Javaslat emellett hatályon kívül helyezné a partnerre vonatkozóan előírt (jelenleg az Áfa törvény 77. § (7) bekezdés d)-g) pontjaiban felsorolt) feltételek teljesítését.

Vám

  • E-kereskedelmi vonatkozású változás, hogy a versenyhátrány elkerülése érdekében a 150 EUR belső értéket meg nem haladó, ún. kis értékű küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú árunyilatkozatokon az árumegnevezés angol nyelven is megadható lenne.

Személyi jövedelemadó

Kriptovaluták

  • A Javaslat új jogcímet határoz meg a tőkejövedelmek körében a kriptovaluták kapcsán „Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” néven.
  • Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősülne az az ügylet, amelynek keretében a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén nem kriptoeszköz formájában (pl. készpénz) vagyoni értéket szerez.
  • Az adóköteles jövedelem alapja a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összegének, valamint a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított tárgyévi igazolt kiadásoknak különbsége lenne.
  • Kiegészítő szabályként fogalmazza meg a Javaslat, hogy bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10%-át nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
  • A jövedelem kapcsán adókiegyenlítés is alkalmazható lenne, ami azt jelenti, hogy ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben veszteséget ért el (amit fel is tüntet az adóbevallásában), a veszteségre a hatályos adókulccsal számított értéket megfizetett adóként veheti figyelembe.
  • A Javaslat szerint e jövedelem után kizárólag 15% személyi jövedelemadó lenne fizetendő.
  • A fenti szabályok 2022. január 1-jétől lépnének hatályba. Mindazonáltal, a Javaslat lehetővé tenné, hogy ha a magánszemély a 2022. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az előzőekben bemutatott szabályok alkalmazását azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veszi figyelembe.

Adómentes juttatások

  • A Javaslat számos új, adómentes juttatást határoz meg. 2022. január 1-jétől adómentes juttatásnak minősülne többek között:
  • a kifizető által biztosított kerékpár használata, ha az emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített,
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében megszerzett, villamos energiaértékesítésből származó bevétele (12000 kWh mennyiségig),
  • a mobilitási támogatás a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet szerint (ez a szabály visszamenőleges hatállyal is alkalmazható lenne).
  • A Javaslat szerint továbbá, a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalóknak – a vonatkozó kormányrendelettel összhangban - adott munkavállalást ösztönző juttatás (jelenleg a foglalkoztatás első hat hónapjára adható ez a kifizetés a minimálbér 30%-ig) szintén adómentes juttatásnak minősülne. A rendelkezés a kihirdetést követő napon lépne hatályba és visszamenőlegesen is alkalmazható lenne.

Társadalombiztosítás

Szakképzési hozzájárulás

  • A jogalkotó 2022. július 1-jétől megszűntetné a szakképzési hozzájárulás jogcímét mint 1,5%-os fizetési kötelezettséget.

Szociális hozzájárulási adó

  • A Javaslat alapján 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 0,5%-kal csökkenne, így az új adómérték 15% lenne.
  • A Javaslat szélesítene a mentességi szabályok körét:
  • A Javaslat egyértelműsítené, hogy az álláskeresési járadék nem esik a szociális hozzájárulási adófizetése alá. Ez a szabály visszamenőlegesen is alkalmazható lenne.
  • A Javaslat szerint a saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek -az egyéb jövedelem kivételével- nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötözöttségé. A szabály alapvetően a szóban forgó személyek által megszerzett tőkejövedelmeket célozza.
  • Az előző szabályok a kihirdetést követő napon lépnének hatályba.
  • A szakképzési hozzájárulás kivezetésével a szakirányú oktatáshoz, valamint a duális képzéshez kapcsolódó kedvezmény 2022. július 1-jétől szociális hozzájárulási adókedvezményként lehetne érvényesíteni.

Adóeljárás

  • A Javaslat szerint székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathatna, amely e tevékenységét a felügyeleti szervhez bejelentette, ennélfogva az adóhatóság csak olyan szolgáltató igénybevételét fogadná el, amely ennek a feltételnek megfelel, amennyiben az adózó felhívás ellenére nem jelent be regisztrált székhelyszolgáltatót vagy megfelelő székhelyet, úgy az adószáma törlésre kerülhet.
  • A Javaslat értelmében a késedelmi és az önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedes jegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kellene megállapítania az adóhatóságnak.
  • A Javaslat az előzetes ármegállapítási eljárásokat (APA) az adóhatóság hatásköréből a pénzügyminiszter hatáskörébe helyezné át 2021. október 1-jétől.

Kapcsolat

Keresse szakértőinket!

Önnek ajánljuk