Módosultak az EKÁER bejelentési és a számlaadat-szolgáltatási szabályok 2021-től

Módosultak az EKÁER bejelentési és a számlaadat-szolgál

Korábbi hírleveleinkben már jeleztük, hogy előre jelzetteknek megfelelően 2021. évtől-től az adóalanyok számára kedvezően változnak az EKAER bejelentési szabályok. Ezzel egy időben szinte minden számlára alkalmazandók lesznek a számlaadat-szolgáltatási szabályok.

1000

Összefoglaló: Korábbi hírleveleinkben már jeleztük, hogy  2021. évtől az adóalanyok számára kedvezően változnak az EKAER bejelentési szabályok. Ezzel egy időben szinte minden számlára alkalmazandók lesznek a számlaadat-szolgáltatási szabályok.

EKAER

A Magyar Közlöny 2020. december 23-i számában jelent meg az EKÁER-t szabályozó új, 13/2020 (XII. 23.) PM rendelet, amely 2021. január 1-jén lépett hatályba. Fontosabb rendelkezések:

  • EKÁER bejelentési kötelezettség csak a korábbi kockázatos termékekre maradt fenn. Az érintett termékek körét továbbra is az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet határozza meg.
  • Nemcsak az útdíjköteles gépjárművel, hanem bármely gépjárművel végzett fuvarozással járó, bejelentésköteles ügyletre vonatkozik a bejelentési kötelezettség.
  • Továbbra is megmaradnak a súly- és összeghatárok. Egy fuvarozás keretében az egymillió forint értéket és az ötszáz kilogramm bruttó tömeget meg nem haladó termék ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére és ugyanazon gépjárművel továbbra is EKÁER bejelentés nélkül fuvarozható.
  • Az új rendelet szerint az 5%-os áfakulccsal adózó kockázatos termékekre nem kell biztosítékot fizetni.
  • Az új EKÁER rendelettel párhuzamosan hatályba lépett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvények az őszi adócsomagban elfogadott változása, miszerint az adóhatóság 2021. január 1-jétől a súlyosabb – az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő – mulasztási bírságot csak az EKÁER bejelentés elmulasztása esetén alkalmazhatja, a hibás bejelentés csak az általános tételű (magánszemélynél 200 ezer forintig, más adózónál 500 ezer forintig terjedő) mulasztási bírsággal szankcionálható.

Online Számlaadat-szolgáltatás

Az új szabályok szerint gyakorlatilag minden olyan számlára (számlával egy tekintet alá eső okiratra) kiterjed az adatszolgáltatási kötelezettség, amelyre az áfatörvény számlázási szabályai vonatkoznak, ideértve a nem áfaalanynak (pl. magánszemélynek) kiállított számlákat és a közösségi értékesítés, illetve exportértékesítés számlákat is. Az Adóhatóság nemrégiben megjelent tájékoztatója az alábbi ügyleteket emeli ki.

Jelentendő ügyletek:

  • a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés;
  • Magyarországról másik tagállamba teljesített távértékesítés, amennyiben az ügylet körülményeire tekintettel Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség és az adófizetésre kötelezett nem jelentkezett be az egyablakos rendszerbe;
  • a Közösség más tagállamából Magyarországra irányuló távértékesítés, amennyiben az ügylet után Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség és az adófizetésre kötelezett nem jelentkezett be az egyablakos rendszerbe;
  • belföldi adóalany által az áfatörvény területi hatályán kívül a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amennyiben az ügylet fordított adózás alá esik – ez alól azonban kivétel az az eset, ha a felek előzetesen abban állapodnak meg, hogy a számlát a vevő bocsátja ki (önszámlázás);
  • a belföldi adóalany által – ilyen minőségben – a Közösség területén kívül teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (függetlenül az önszámlázástól);
  • nem belföldi letelepedésű adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, ha az nem fordított adózás alá esik.

Nem esik jelentési kötelezettség alá:

  • a belföldi teljesítési helyű Közösségen belüli termékbeszerzés és a termékimport;
  • a nem belföldi letelepedésű adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, ha az fordított adózás alá esik;
  • a távolsági értékesítés, ha az adó fizetésére kötelezett az immáron egységes uniós előírások alapján bejelentkezett az egyablakos rendszerbe vagy az adófizetési kötelezettség nem Magyarországon keletkezik;
  • belföldi adóalany által az áfatörvény területi hatályán kívül a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amennyiben az ügylet fordított adózás alá esik és önszámlázásban állapodnak meg a felek;
  • kompenzációs felárra jogosító mezőgazdasági tevékenység esetén a felvásárlási okirat.

Az adatszolgáltatás tartalma – a főszabály szerint – továbbra is a számla áfatörvény szerinti kötelező adattartalmához igazodik, azonban bizonyos ügyleteknél az áfatörvény szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Így például a devizás ügyleteknél az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemet és az adóalap forintra való átszámításához alkalmazott árfolyamot is fel kell tüntetni, illetőleg azt is jelenteni kell, ha az áfatörvény területi hatályán kívül esik az ügylet.

Nem áfaalany magánszemély vevő esetén a vevő nevét és lakcímét nem tartalmazhatja az adatszolgáltatás. Abban az esetben, ha nem egyértelmű, hogy a magánszemély vevő az adott ügyletben adóalanyként jár el, a vevő nyilatkozata az irányadó.

Az online számlaadat-szolgáltatásban a beszámított előleg összegét is jelezni kell: az új szabályok szerint a teljesítésről kiállított végszámlákat érintő adatszolgáltatásban a teljes végösszeg mellett az előleg figyelembevételével adódó különbözetet is fel kell tüntetni, ha az adóalany részére előleget fizettek. Ez a kötelezettség a számlabefogadókra is vonatkozik.

Az adóhatóság 2021. január 4. és március 31. között szankciómentes időszakot biztosít arra az esetre, ha az adóalanyok az adatszolgáltatási körbe újonnan bekerült számlákról nem, vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a szankciómentesség feltétele, hogy az adóalany regisztráljon az Online Számla rendszerbe.

Egyéb számlázáshoz kapcsolódó szabályok

Szintén 2021. január 4-i hatállyal módosult a Számlarendelet (23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet).

Az egyik módosítás az elektronikus számlázás támogatását célozza azáltal, hogy az adóalanyok az online számlaadat-szolgáltatásnak eleget tehetnek úgy is, hogy az elektronikus számlát az erre a célra létesített jelzéssel (hash kóddal) ellátva a NAV Online Számla rendszerén keresztül bocsátják a (szintén adóalany) vevő rendelkezésére. A 3.0-ás verziójú adatszolgáltatási séma már rendelkezik ilyen funkcióval.

Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kiterjesztéséhez kapcsolódik, hogy azok az adóalanyok, akik mentesülnek a pénztárgép használata alól, mert minden ügyletükről számlát bocsátanak ki, a továbbiakban nem kötelesek a PTGSZLAH nyomtatványon adatot szolgáltatni (tekintve, hogy az Adóhatóság az online számlaadat-szolgáltatás keretében információt kap ezekről a számlákról a jövőben).

A módosult számlarendelet továbbá nem teszi kötelezővé a számlázó rendszer adatainak előzetes bejelentését (’SZAMLAZO’ nyomtatvány).

Az új szabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben örömmel állunk Ügyfeleink rendelkezésére.

© 2024 KPMG Hungária Kft./ KPMG Tanácsadó Kft. / KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda / KPMG Global Services Hungary Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a KPMG International Limited („KPMG International”) angol „private company limited by guarantee” társasághoz kapcsolódó független tagtársaságokból álló KPMG globális szervezet tagtársasága. Minden jog fenntartva.

A KPMG globális szervezeti struktúrával kapcsolatos további részletekért kérjük látogassa meg a https://kpmg.com/governance oldalt.

Kapcsolat