close
Share with your friends

Adóriadó

Adóriadó

2020. október 13-án a pénzügyminiszter benyújtotta a T/13258. számú törvényjavaslatot az Országgyűlésnek az egyes adótörvények évközi és jövő évi módosításaival kapcsolatosan. Az alábbiakban összefoglaljuk az adótörvényekben hatályba lépő legfontosabb változásokat.

További tartalmak

TÁRSASÁGI ADÓ

Fogalmak

  • Az ellenőrzött külföldi társaság (CFC) fogalmának módosítása révén a meghatározott törvényi limiteket el nem érő jövedelmek esetén sem lehetne eltekinteni a külföldi jövedelem magyar megadóztatásától azon külföldi személy vagy telephely tekintetében, amely adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel. Az adózási szempontból nem együttműködő államok listáját egy később megjelenő miniszteri rendelet tartalmazná.
  • Ezentúl akár állandó üzleti létesítmény nélkül is keletkezhet a külföldi személynek telephelye (tehát korlátozott adókötelezettsége) Magyarországon, ha nála foglalkoztatott természetes személyen keresztül nyújt szolgáltatást hazánkban, feltéve hogy a szolgáltatás nyújtása bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot. Az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kellene vizsgálni.
  • A külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kellene tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a kettős adóztatást elkerülő egyezményben foglalt telephely fogalmának
  • A fogalmakra vonatkozó módosítások 2021. január 1-jétől lépnének hatályba.

Adóalap-módosító tételek

  • A törvényjavaslat alapján a CFC-től eredő osztalékra/tőkekivonásra vonatkozó csökkentő tétel alkalmazásában a továbbiakban kizárólag a nem valódi jogügylet(ek)ből eredő jövedelem esetén lennének alkalmazandóak a jelenleg is hatályos korlátozások.
  • A beruházások és fejlesztések ösztönzéseként 2021. január 1-jétől a teljes adózás előtti nyereség összegéig képezhető fejlesztési tartalék, tehát a nyáron megemelt 10 milliárd Ft-os korlát is eltűnik.
  • 2021. január 1-jétől – tekintettel a számviteli törvény vonatkozó rendelkezéseinek változására – hatályon kívül helyeznék a ki nem fizetett osztalék elengedésével összefüggő adóalap-módosító tételeket.

KISVÁLLALATI ADÓ

  • A kisvállalati adó választása esetén a belépésnél a bevételi felső értékhatár és a mérlegfőösszeg szerinti felső értékhatár 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedne.
  • A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra módosulna.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Transzferár

  • A törvényjavaslat szerint 2021. január 1-jétől egyértelműen bekerülnek a transzferár-módosító tételre vonatkozó szabályok a Htv.-be. A kiigazítás (növelés vagy csökkentés) csak azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozna, amelyek számára a társaságiadó-törvény előírja a transzferár miatti módosításra vonatkozó kötelezettséget.
  • Iparűzésiadó-alap transzferár miatti csökkentésének feltétele a partner nyilatkozatának beszerzése ugyanezen összegű, iparűzésiadóalap-növelő tétel alkalmazásáról. Ha az üzleti partner nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy a helyi iparűzési adónak megfelelő adóban, annak hiányában a társasági adóban vagy a társasági adónak megfelelő külföldi adóban veszi figyelembe ezt a korrekciót.

Egyéb rendelkezések

  • Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszűnne.
  • Az Sztv. szerinti jelentős vagy nem jelentős hiba kezelése kapcsán is közeledni látszik az iparűzési adó a társasági adóhoz: a törvényjavaslat szerint önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés esetén a feltárás adóévének adóalapját a hibahatást kiküszöbölve kell meghatározni.  Adóhatósági ellenőrzés vagy egyéb adót érintő önellenőrzés hiányában a feltárt hiba hatását továbbra is a feltárás adóévében kell figyelembe venni.
  • Az adóalap megosztása során a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén ezen gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kellene kimutatni.
  • Az adó- és adóelőleg-bevallásokat az adózók kizárólag a NAV felé nyújthatnák be, elektronikus nyomtatványon. A helyi iparűzési adót továbbra is az önkormányzat számlájára kellene befizetni.
  • Az említett módosítások 2021. január 1-jétől lépnének hatályba.

BANKADÓ

  • A törvényjavaslat alapján a járványügyi különadóval kapcsolatos kedvezmény szabályai beépítésre kerülnének a különadótörvénybe. A kedvezmény, vagyis a bankadónak a járványügyi különadóval történő csökkentésének lehetősége 5 év alatt lenne igénybe vehető. Adóévente legfeljebb a 2020. adóévi (járványügyi) különadó-kötelezettség 20 százalékának megfelelő összegben lenne csökkenthető a bankadó összege. A törvénymódosítás 2021. január 1-jétől lépne hatályba.

ELJÁRÁSREND

DAC 6 irányelv miatti adatszolgáltatás

  • Az adótervezési konstrukcióról adatot szolgáltató adótervezésben közreműködő a konstrukció általa ismert részletéről köteles adatot szolgáltatni. Amennyiben a konstrukcióban több közreműködő is érintett, akkor valamennyi közreműködőt terhelné az adatszolgáltatási kötelezettség arra a részre, amelyet más még nem jelentett. Ez utóbbi esetben a konstrukcióval kapcsolatosan elsőként adatot szolgáltató közreműködő a bejelentés után közölné valamennyi általa ismert közreműködővel a tagállami adóhatóság által képzett hivatkozási számot. Ennek lényege, hogy az egyes közreműködők által szolgáltatott információkat egy hivatkozási számhoz kapcsolják.
  • A közreműködő mentesülne az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a konstrukcióról egy másik közreműködő Magyarországon vagy egy másik tagállamban már teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.
  • Az adatszolgáltatási kötelezettség három esetben szállhatna át a konstrukcióban érintett adózóra: i) amikor az adótervezésben közreműködő nem uniós személy; ii) amikor nincs adótervezésben közreműködő, de van adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó konstrukció; illetve iii) amikor a közreműködő áthárítja az adatszolgáltatást az adózóra, arra hivatkozva, hogy jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettségét sértené meg az adatszolgáltatással, és erről a tényről, illetve a hivatkozási számról (amennyiben tudomása van róla) értesíti az adózót.
  • Az említett módosítások a törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba.

Adózás rendje

  • 2021. január 1-jétől azon csoportos adóalanyok esetében, amelyek tevékenysége során új vállalatok alapítása valósul meg, nem veszik el az egész csoport megbízható adózói minősítése, annak ellenére sem, hogy az új tag maga nem minősülne megbízható adózónak. Ez a kitétel csak az újonnan alapított vállalatok esetén érvényes. Tehát amennyiben egy olyan, már működő társaság kerülne a csoport tagjai közé, amely nem minősül megbízható adózónak, akkor a csoport elveszíti megbízható adózói minősítését.
  • A transzferárak, illetve az ellenőrzött külföldi társaság esetén szükséges nyilvántartási és iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozóan, ha két egymást követő mulasztás között több, mint két év telt el, akkor már nem beszélhetnénk ismételt mulasztásról. A törvénymódosítás 2021. január 1-jén lép hatályba.
  • A törvényjavaslat szerint az állami adóhatóság a továbbiakban elkészítené az adóalanyok áfabevallásának tervezetét. Az adóalanyok a szükséges módosításokat követő elfogadással tennének eleget adóbevallási kötelezettségüknek. Az állami adóhatóság első ízben a 2021. júliusi adatok szerint készítené el a tervezetet.
  • 2021. január 1-jétől a megbízható adózóknál az automatikus fizetési könnyítés engedélyezése esetén az adótartozás mértékére vonatkozó korlát 1,5 millió forintról 3 millió forintra emelkedne.
  • A fizetési könnyítés tilalma kiterjesztésre kerülne a csoportos társasági adóalanyokra is 2021. január 1-jétől.
  • 2021. január 1-jétől természetes személyek már 1 millió Ft adótartozásra is kérhetnek részletfizetést 12 hónapra (a korábbi 500 ezer Ft helyett).
  • 2021. január 1-jétől a megbízható adózók szankcionálása esetén eltörölnék a felső határ kritériumot, így megszabva, hogy esetükben is a bírság mértéke az adóhiány ötven százaléka, illetve súlyosabb esetben a kétszáz százaléka lesz.
  • A tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet várhatóan nem lehet benyújtani 2021. január 1-jétől.

Adóigazgatási rendtartás

  • 2021. január 1-jétől az adóhatósági eljárásokban az adott szervezetnek a megfelelő képesítéssel rendelkező foglalkoztatottja is elláthatná a kötelező szakmai képviseletet.
  • Az adózó, ha megítélése szerint az adóhatóság túllépte az ellenőrzés határidejét, az általa számított határidő lejártát követően kifogással fordulhatna a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembe vételével végzésben döntene a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról (figyelembe véve a törvényileg előírt határidőket), vagy utasítja az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására.
  • A fellebbezéshez hasonlóan, a felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehetne – semmisségi okon kívül – olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.
  • A törvényjavaslat értelmében a hatósági eljárás esetén a súlyosítási tilalom alóli mentesség a felettes szerv által folytatott eljárásra is kiterjesztésre kerülne.
  • A törvénymódosítások 2021. január 1-jétől lépnének hatályba.

 

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Áfabevallási tervezetek kiajánlása (eÁfa)

  • A módosító javaslat 2021 júliusától léptetné életbe az eÁfát, amely arra szolgál, hogy az adózók az adóhatóság által, a rendelkezésére álló adatok alapján előkészített bevallástervezet útján teljesítsék bevallási kötelezettségüket. Az adatok véglegesítése (esetleges kiegészítése, módosítása) után elfogadott bevallás benyújtásával az adózók egyúttal teljesítik belföldi összesítő nyilatkozattételi kötelezettségüket is.

Behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszaigénylésére vonatkozó szabályok változása

  • A javaslat 2021. január 1-jétől korlátozottan a nem adóalany vevővel szemben fennálló követelésre is kiterjesztené a behajthatatlan követelések esetén az utólagos adóalap-csökkentés lehetőségét, azokban az esetekben, amikor az adósság megfizetése alól az adóst a bíróság mentesíti adósságrendezési eljárása során.
  • E vevői kör esetében egyébként nem lenne feltétel az előzetes, írásos értesítés megküldése. A javaslat szerint a nem adóalany vevőkkel szembeni behajthatatlan követelések áfáját a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is vissza lehetne igényelni, amennyiben az előírt feltételek teljesülnek.
  • További változás, hogy olyan követelések esetében, amelyek tekintetében a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet (például az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizetői szerződések esetében), nem lenne feltétel az esedékességtől számított egy év eltelte.

Új e-kereskedelmi áfaszabályok

  • A módosító javaslat átültetné az e-kereskedelemre (webshop értékesítésekre) vonatkozó uniós áfacsomag 2021. július 1-jétől hatályba léptetendő szabályait. Ennek keretében gyökeresen átalakulnának a Közösségen belülre, nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó általános szabályok, a kisértékű import küldeményekre vonatkozó szabályok és adófizetésre kötelezetté válnak az e-kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok.
  • A változásokkal összhangban várhatóan új egyablakos rendszereket állítanak fel, amelynek köszönhetően az ilyen tevékenységet folytatók egy tagállam adóhatóságának teljesíthetik bevallási és fizetési kötelezettségeiket. Az új szabályok 2021 júliusi élesítése érdekében már 2021 áprilisától érvénybe lépnének a módosítás azon szabályai, amelyek az új egyablakos rendszerekbe történő regisztráció jogszabályi hátterét adják. Az új e-kereskedelmi szabályozásnak megfelelően továbbá változnának a kis értékű küldemények import vámkezelésére vonatkozó szabályok is.

Online számlaadat-szolgáltatás

  • A korábban elfogadott ütemtervnek megfelelően jövő évtől általánossá válik a jelentendő számlák köre. Ezzel egyidejűleg kerül bevezetésre az új, 3.0-ás XSD séma. Ahogy szeptemberi Adóriadónkban már jeleztük, 2021 március végéig használható a korábbi, 2.0-ás séma, és eddig az időpontig szankciómentes időszakot biztosít a hatóság a zökkenőmentes átállás érdekében. A mostani javaslat az új időszak kezdeti időpontját módosítaná: 2021 első munkanapjától, azaz január 4-étől válik általánossá a számlaadat-szolgáltatás.

További változások

  • Változnának a csoportos adóalanyiságra vonatkozó szabályok: a csoport létrehozása, az ahhoz való csatlakozás és kiválás, továbbá a csoport megszüntetése kapcsán lehetősége lesz egy konkrét, jövőbeli időpontot megjelölnie a kérelmezőnek a változás hatályba léptetése kapcsán. A javaslat továbbá rendezné azokat az eseteket, amikor átalakulás következtében különböző áfacsoportban részt vevő tagok kapcsolttá válnak; az új szabályok lehetővé tennék, hogy megszakítás nélkül áfacsoporttagok lehessenek az érintett vállalkozások (azaz hogy ne legyen olyan időszak, amely alatt sem a megszűnő, sem az új áfacsoportnak nem tagjai).
  • A javaslat továbbá pontosítaná a személygépkocsi adómentes értékesítésére vonatkozó szabályokat: nem lenne alkalmazható az adómentesség azokban az esetekben, amelyekben a gépkocsi beszerzésére vonatkozóan az áfalevonási tilalmat a továbbértékesítési cél egyébként feloldotta volna.
  • Módosulnának az adószám törlése miatti, adólevonási jog elenyészésére vonatkozó szabályok is; abban az esetben, ha az adóhatóság ismételten megállapítja az érintett adózó adószámát, levonhatóvá válna az adószám törlését megelőzően keletkezett bejövő áfa. Az átmeneti rendelkezések értelmében abban az esetben sem enyészne el az áfalevonási jog, ha az adóhatóság a módosítás hatályba lépése előtt, de elévülési időn belül törölte és állapította meg újra az adószámot.
  • A tervezet szerint a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó fordított adózási szabályok továbbra is alkalmazandók lennének az építőiparban. A fordított adózás alkalmazásához nem feltétel, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel érintett építési-szerelési munka engedélyköteles legyen. Feltételhez kötött hatályba lépést tartalmaz azonban a javaslat, a fordított adózás hatálya ugyanis abban az esetben szűkülne, ha a derogációs felhatalmazást nem hosszabbítják meg.
  • A számlakibocsátás alóli mentesülés kapcsán megszűnne az a feltétel nem adóalany vevő esetében, hogy olyan fizetési móddal történjen az ellenérték megtérítése, amely során szükségszerűen az értékesítő és a nem adóalany vevő is egyidejűleg jelen van.
  • 2022 januárjától lépne életbe továbbá az a változás, amely figyelembe venné az automata berendezések esetében a korábbi szabályozás óta bekövetkezett technikai fejleményeket, illetve a berendezésekre előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a nyugtakibocsátásra előírtak szempontjából; az új szabályok értelmében az Art. szerinti automataberendezések esetében mentesülne az adózó a nyugtakibocsátás alól.
  • Jogutódlással való megszűnés esetén a jogelőd a záróbevallásában visszaigényelheti azt a bejövő áfát, amelyet a jogutód belföldi adószám hiányában nem tudna érvényesíteni az általános szabályok szerint. A javaslat értelmében ezeket az eseteket úgy kellene tekinteni, mintha jogutód nélküli megszűnésről lenne szó, tehát a jogelőd a visszaigénylési értékhatárra tekintet nélkül szerepeltetheti záróbevallásában a visszaigénylendő adót.
  • Pontosodnak a külföldi adóalanyokra vonatkozó áfavisszatérítés szabályai; a javaslat az uniós szabályokhoz igazodva, az eddigi gyakorlati problémák orvoslása érdekében módosítaná azon szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy mely ügyletek (számlák) esnek egy adott visszatérítési időszakba.
  • Kiegészülnének továbbá a különös adóvisszatérítési eljárás szabályai; az adóalanyok az adósemlegesség elvére hivatkozással is kérelmezhetnék a fizetendő áfájuk visszatérítését egyes esetekben.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

  • A javaslat egy új jogtechnikai megoldást vezetne be a személyi kedvezmény kapcsán. 2021. január 1-jétől a személyi kedvezményt – adókedvezmény helyett – adóalap-kedvezményként lehetne érvényesíteni az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben. A ténylegesen elérhető adóelőny mértéke nem változna. Az adóalap-kedvezmény havi összege megegyezne a minimálbér egyharmadával, míg a jelenleg hatályos szabályok szerint érvényesíthető adókedvezmény havi mértéke egyenlő a minmálbér 5%-ával.   
  •  A javaslat alapján adómentes juttatásnak minősülne – védőoltás mellett – a kifizető által biztosított járványügyi szűrővizsgálat, függetlenül annak időpontjától. Az indokolás szerint akkor sem kellene adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus-járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett. Ez a rendelkezés a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
  • 2021. január 1-jétől egységes rekreációs keretösszeg (főszabály szerint 450.000 forint) volna alkalmazandó a Széchenyi Pihenő Kártya tekintetében, nem vonatkoznának eltérő szabályok a költségvetési szervekre. Kiemelendő, hogy a javaslat nem rendelkezik a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kötelezettségekről, így a koronavírus gazdasági következményeinek elhárítása érdekében hozott, az ilyen juttatások esetében 2020-ban figyelembe vehető szociális hozzájárulási adó alóli mentességi szabályok 2021-től nem lesznek alkalmazhatók.   

 

© 2021 KPMG Hungária Kft./ KPMG Tanácsadó Kft. / KPMG Global Services Hungary Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a KPMG International Limited („KPMG International”) angol „private company limited by guarantee” társasághoz kapcsolódó független tagtársaságokból álló KPMG globális szervezet tagtársasága. Minden jog fenntartva.

A KPMG globális szervezeti struktúrával kapcsolatos további részletekért kérjük látogassa meg a https://home.kpmg/governance oldalt.

Kapcsolat

 

Want to do business with KPMG?

 

loading image Ajánlatkérés