A járvány gazdasági hatásainak tompítása érdekében a hitel- és kölcsönszerződéseket. illetve pénzügyi lízingszerződésket (hitelszerződések) érintően kettő fő intézkedést tartalmaz a törvény:

• Hiteltörlesztési moratórium
• Hitelfelmondási tilalom

Az intézkedések hatály alól kivételt képez az állam, az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások (alapvetően az MNB által felügyelt intézmények, így például hitelintézetek, biztosítók, befektetési alapkezelők) részére nyújtott termékek, így esetükben – mint adósok – sem a moratórium, sem a felmondási tilalom nem érvényesülhet.

Hitelfelmondási tilalom

A 2020. március 18-án fennált hitelszerződéseket a hitelezők 2021. június 30-ig az adós tőke-, kamat-, illetve díj fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt felmondással nem szüntethetik meg. Ezen felmondási tilalom a fentiekben írt általános kivételekkel minden – a fizetési moratórium alá nem tartozó – hitelszerződésre automatikusan érvényes.

A jogalkotó elvárása, hogy a felmondási tilalom végig a felek egyeztessenek a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalásáról annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. A felek a közös megegyezéssel megállapított feltételekkel, így különösen a tőke-, kamat és díjfizetési kötelezettség mértékével és teljesítésének esedékességével módosítják a hitelszerződést. A módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes. A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja.

Hiteltörlesztési moratórium

A 2020. március 18-án fennált hitelszerződésekre vonatkozóan négy csoport számára automatikusan meghosszabbításra kerül a tavasszal bejelentett fizetési moratórium. Ezen körbe tartoznak, akik 2021. január 1-én vagy 2021. január 1. és 2021. június 30. között (adóstársak esetén elegendő, ha az egyik megfelel):

• gyermeket nevelnek (alapesetben 25. év alatti eltartott, vagy megváltozott munkaképességű gyermek esetében felette is), vagy gyermeket várnak (12. hét feletti magzat esetében),
• munkanélküliek,
• közfoglalkozatottak,
• nyugdíjasok.

Ha a felek eltérően nem rendelkeznek a kamat-, díj- és tőkefizetés is szüneteltetésre kerül, ugyanakkor a törvény is megerősíti, hogy továbbra is lehetőség van az eredeti szerződés szerinti törlesztésre is. A szerződéses futamidő a moratórium időtartamával hosszabbodik, míg a fizetési moratórium időszakában lejáró szerződések lejárati dátuma 2021. június 30-ra módosul. A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja.

Amennyiben az adós eltérően nem rendelkezik (azaz élni kíván a fizetési moratórium lehetőségével), az alábbiak szerint módosul a törlesztés menete:

• A fizetési moratórium ideje alatt felmerült kamatok és díjak összegével sem a moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a tőketartozást megnövelni, azaz nem tőkésíthetőek. A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatokat és díjakat a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a moratórium lejártát követően, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.
• A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét (azaz a hitel végső lejáratta többel nő meg, mint a fizetési moratórium hossza).

A fizetési moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket a pénzügyi intézményen keresztül folyósított munkáltatói hitelre is alkalmazni kell.

Hiteltörlesztési moratórium vállalkozások számára

A fizetési moratórium nem automatikusan (írásban kell kérniük a hitelezőktől), de vonatkozik a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló – később megszülető – kormányrendelet alapján annak minősülő vállalkozásokra is.

A törvény szerint a kérelemnek tartalmaznia kell a szerződés azonosításához szükséges adatokat, továbbá azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy az adós a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján jogosult a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére.

Gyakorlati kérdések

A fentiek több gyakorlati kérdést is felvetnek, amelyek további értelmezést tesznek szükségessé, vagy jelentenek többletfeladatot az érintettek számára, például:

• A négy érintett társadalmi csoport esetében a hitelintézetek számára legtöbbször nem áll rendelkezésre pontos információ arról, hogy az adós vagy pláne az adóstárs valamelyik csoportba beleesik-e. Ennek eldöntéséhez a törvény alapvetően elektronikus úton történő egyeztetést javasol a felek között, de amennyiben ezt ügyfélszinten egyeztetni kell a hitelintézeteknek, akkor ez az ügyfélszolgálatok számára jelentős leterheléssel jár az elkövetkező időszakban. Amennyiben az adatok kapcsán az állam nem tud segíteni a pénzintézeteknek, akkor náluk a rendelkezésre álló adatok alapján érdemes végiggondolni a feladatot, hogy minél automatizáltabb módon meg tudjon felelni az előírásoknak.
• A gyermeket nevelők fogalmát a törvény nem tartalmazza teljeskörűen, így például az elvált, vagy a mozaikcsaládok esetében fontos kérdés lesz ennek mielőbbi eldöntése.
• A törvény a pénzügyi nehézség meghatározásának mutatószámára nem tartalmaz semmilyen részletet, de a korábbi kormányzati kommunikáció 25%-os árbevétel csökkenést tartalmazott. Fontos gyakorlati kérdés, hogy ezt árbevétel csökkenést – ha tényleg ez lesz a végső mutatószám – milyen módon kell kiszámítani, tekintettel arra hogy a legtöbb vállalkozás esetében január elején még nem állnak rendelkezésre pontos számok. Fontos kérdés lesz továbbá az is, hogy a pénzügyi nehézség alátámasztásához milyen tartalmú és milyen részletezettségű dokumentációt kell összeállítani.
• A pénzintézetek számára érdemes az ügyfeleket megfelelően tájékoztatni a fizetési moratórium hosszabbításáról, hogy ők ennek tükrében tudjanak dönteni arról, hogy esetlegesen fizetni kívánják-e a fennálló tartozásukat.
• A fizetési moratórium szelektív folytatásával/lezárásával a pénzintézeteknek fontos megkülönböztetett figyelemmel kísérni az adósok nemfizetésnek kockázatát mérő számításaikat, modelljeiket. Az ügyfelek egy részének esetében már elérhetőek lesznek fizetési/nemfizetési információk, azonban a körülmények jelentős változása a modellek, módszerek felülvizsgálatát tehetik szükségessé.
• A mostani moratórium esetében vannak olyan csoportok (pl. munkanélküliek), amelyek esetében megnő a nemfizetés kockázatának a valószínűsége. Kérdés, hogy ezt a moratórium vége előtt milyen módon lehet/kell figyelembe venni az értékvesztés, tőkeszámítás kalkulációjakor. Korábban az volt a felügyeleti álláspont, hogy pusztán a moratórium miatt nem kell/lehet magasabb értékvesztést elszámolni, de itt most a pénzintézetek többletinformációval is fognak rendelkezni.
• A hitelfelmondási moratórium időszaka alatt fontos feladat az adósokkal egyeztetni a fizetési terhek esetleges átalakításáról, amelyhez új termékek, konstrukciók kidolgozása is szükséges.

Sajnos a koronavírus járvány vége még nincs kézzelfogható közelségben, de a negatív gazdasági hatások tompításához a fizetési moratórium meghosszabbítása hozzájárulhat. Amint azonban ez látható  ez mind az adósok, de különösen a pénzintézetek számára jelentős feladattal járhat.