close
Share with your friends

Pandemic Planning

Pandemic Planning

Vállalati újratervezés és átfogó pénzügyi kockázatkezelés a Covid-19 hatásainak tükrében

Péter Szalai

Igazgató

KPMG Tanácsadó Kft.

Kapcsolat

További tartalmak

Pandemic Planning. Ezt a nevet kapta a járvány terjedését és az üzleti reakciókat tekintve is néhány héttel előttünk járó Nyugat-Európában az a gyakorlat, hogy a cégek új, a vírus hatásaival is számoló üzleti terveket dolgoznak ki a kilábalásra. Itthon sem árt átgondolni a cégek működését, mert – ha más nem, hát – a bankok hamarosan igényelni fogják, hogy világos elképzelésünk legyen a jövőről. Ez már nem krízisterv, inkább újratervezés, amelynek során nemcsak kockázatokat, de lehetőségeket is találhatunk.

A Covid-19 és annak gazdasági hatásainak megjelenése több nyugat-európai országban néhány héttel előttünk jár. Az ottani vállalatvezetők körében már új fogalomként jelent meg a „Pandemic Planning”, azaz a vírus hatásaival - amennyire reálisan ez lehetséges - számoló stratégiai-túlélési és kilábalási tervek készítése. Az újratervezés azért is megkerülhetetlen, mert a finanszírozó bankok előbb-utóbb látni akarják a jövővel kapcsolatos vállalati elképzeléseket. A magyar bankszektor szereplői is arra készülnek, hogy hamarosan itthon is vállalatok ezreinek likviditási helyzetét megerősítő – jó esetben – további fejlődésüket támogató finanszírozási igényeikkel lesznek elárasztva.

Bár a tervek egyes részleteivel már a magyar vállalatok is előrehaladott állapotban vannak, érdemes megismerni azt a keretrendszert, ahogy ezekben az országokban a tudatosabb vállalatvezetők elkészítik a kilábalási terveket. Az újratervezés strukturáltsága, az intézkedések teljességére való törekvés lehet az a következő szint, amelynek hatására sok vállalkozást a lejtmenetből egy fenntartható trendbe sikerül kormányozni. A gyors cselekvés és döntéshozatal mellett soha nem volt ennyire fontos az átfogó üzleti tervezés és pénzügyi kockázatkezelés, akár a legkisebb vállalatok köreiben is, mint ezekben a napokban.

A KPMG nemzetközi tapasztalataiból kiindulva a tervezésben három kockázatkezelési aspektus megkerülhetetlen.

Az operáció és ellátási lánc sérülékenységei szektoronként nagyon eltérőek lehetnek.

  • Tisztáznunk kell a kulcsbeszállítók helyzetét. Ha eddig azt tudtuk, hogy milyen földrajzi lokációból szállítanak, azt is tudnunk kell, hogy az ő beszállítóik honnan szállítanak, és fel kell mérnünk, hogy milyen alternatíváink vannak egyes szállítók esetleges gyors kiváltására?
  • Át kell tekinteni a tipikus logisztikai útvonalakat és a logisztikai szolgáltatók reális lehetőségeit. Hogyan tudjuk fenntartani az ellátási képességeinket, ha a számunkra fontos logisztikai útvonalak egy részét lezárják.
  • A most szerzett tapasztalatok alapján el kell dönteni, hogy a készleteinkből egyes kiemelt vevők részére elhatároljunk és külön tartsunk minimálisan szükséges mennyiségeket. Képesek vagyunk-e továbbá a kiszállításaink állapotát valós időben követni a vevőink elvárásainak teljesítése céljából?
  • Fel kell mérni a szerződéseinkhez kapcsolódó jogi kockázatokat. Milyen szerződéses kötelezettségeink adódhatnak az ellátási lánc sérülése esetén ügyfél-, illetve beszállítói oldalon? Hogyan reagáljunk, ha egyes szállítók specifikus jogi klauzulákat (pl. vis major) kezdenének el alkalmazni a jelen helyzetre tekintettel?

Az üzletmenet-folytonosság fenntartásával kapcsolatos alapvető intézkedések első hullámán sok vállalat már túl van. Előnyben voltak azok, akik üzletfolytonossági tervekkel (Business Continuity Plan, BCP) rendelkeztek. A járvány miatti helyzet azonban a klasszikus BCP-k végrehajtásán jóval túlmutató változásokat tesz szükségessé.

  • A szolgáltatások terén – azok esetében, ahol a személyes kapcsolatok és jelenlét kiemelten fontos volt – új technikák bevezetése válik most nagyon időszerűvé. Innovációval és fejlesztésekkel a korábbiaknál akár költséghatékonyabb folyamatok és magasabb ügyfélelégedettség is elérhető.
  • A munkatársak elérhetősége és a munkavégzés megszervezése fontos kérdések sorát veti fel. Hetek alatt sok szervezet nagyobb előrelépést tett a távmunka terén, mint előtte éveken át, további kérdést vet fel, hogy hogyan lehet igazán nagy hatékonyságot elérni a távoli együttműködésben? Milyen módon tudjuk leginkább szavatolni a munkatársak biztonságát és biztosítani a napi feladatok elvégzését?
  • A vállalatok irányítási és adminisztrációs rendszerét gyakorlati szempontokból célszerű átalakítani. Miként változtassuk a döntési-jóváhagyási-aláírási folyamatokat? Hogyan szervezzük meg a vezetői értekezleteket, mi történjen a vezetésben gyakran oly fontos személyes, négyszemközti beszélgetésekkel? Át tudunk-e állni elektronikus számlázásra, mi szükséges a papíralapú dokumentációs rendszerek elektronizálásához?
  • Felértékelődött a támogató információs technológiák rendelkezésre állása. Tudjuk-e, hogyan érinti a kulcsfontosságú rendszereinket szállító, szolgáltató cégeket a jelenlegi válság? Az IT szolgáltatási szintek (SLA-k) esetleges sérülése hogyan érinti a mi működésünket, szolgáltatásainkat? Milyen további technológiák bevezetésével erősíthető a távmunka képességünk? Milyen hatással vannak a jelenlegi változások az információ biztonságra és tágabb értelemben a működési kockázatokra?

A likviditási és egyéb pénzügyi kockázatok terén az elérhető legnagyobb stabilitásra kell most törekedni.

  • Mindent meg kell tenni a vállalati pénzáram, a cash-flow stabilizálása érdekében. Ennek alapvető feltétele, hogy a vállalatok rendelkezzenek a cash-flow helyzet kimutatását, illetve tervezését rugalmasan lehetővé tevő rendszerekkel/eljárásokkal. Ahol ez esetleg nem áll rendelkezésre, most sem késő kialakítani. A szerződéses lehetőségek áttekintésével és a meglevő gyakorlatok újragondolásával lényegesen javítható a pénzáram, ha átütemezhetők a kiadások, a törlesztések, vagy az adóelőlegek, vagy ha állami támogatások igénybevételével növelni tudjuk a likvid eszközök állományát.
  • A piaci deviza, árupiaci és kamatkockázatok számottevően növekedtek. Tudnunk kell, hogyan érinti vállalkozásunkat a megugró volatilitás, az árakra vonatkozó várakozások változása? Az árfolyamok 5-10 százalékos változása kockázatkezelés nélkül veszteségbe fordíthat vállalkozásokat. Mekkora további árfolyammozgásokat képes a vállalkozásunk kiheverni és a megkötött fedezeti ügyletek milyen kockázatok ellen védenek pontosan? A származtatott ügyleteken túl milyen egyéb kockázatkezelési technikák léteznek még? Hogyan teremthető meg a gazdasági fedezeti kapcsolatok és a számviteli kimutatások összhangja, figyelembe véve, hogy a számviteli veszteség ronthatja a hitelfelvételi és pályázati lehetőségeket.
  • Különösen fontos most az általános pénzügyi stabilitás és ellenállóképesség jó erőben tartása, illetve, amennyire lehetséges, ennek megerősítése. A pénzügyi értelemben vett immunrendszer erejét jól mérik az általános pénzügyi mutatók: a likviditási helyzet, az eladósodottság és a tőkeellátottság mérőszámai. Ebben a kontextusban célszerű dönteni a hiteltörlesztési moratórium igénybevételéről is. Bár ebben a legtöbb vállalatnak indokolt a részvétel, a mérlegelésnél azonban megfontolandó, hogy érdemes-e egy nagyobb üzleti aktivitási képességet fenntartani, miközben az ügyféligény visszaesik. Szempont az is, hogy a hitelekből vásárolt eszközök értékesíthetőek-e. Emellett természetesen számolni kell azzal, hogy a hitel visszafizetése révén csökken az eladósodottság és talán a vállalat devizakockázati kitettsége is.
  • Bár a legtöbb cégnél ez ma utópiának tűnik, gondolni kell a pénzügyi tartalékok képzésére is. Ennek érdekében minél hamarabb át kell állni egy takarékosabb üzemmódra és körül kell nézni az igénybe vehető állami támogatások között, mert egy olcsó, vagy vissza nem térítendő külső forrás most hónapokkal meghosszabbíthatja a vállalkozások túlélését.

Az optimista forgatókönyvek néhány hónappal, más forgatókönyvek ennél hosszabb idővel számolnak, amíg a gazdaság elkezdhet visszaállni egy növekedési pályára. A nehézségek a legtöbb esetben nem csak átmenetiek, számos vállalkozás egzisztenciája alapjaiban rendült meg. A működési- és pénzügyi kockázat szempontjából sok vállalat „vékony jégre került”, de rendkívüli óvatossággal gyakran át lehet jutni a túlpartra, viszont egy óvatlan mozdulat is elég lehet a beszakadáshoz. A fenti kockázatkezelési sémák alkalmazása lehetővé teszi, hogy – minden ügyfélkapcsolatot megbecsülve, minden üzleti lehetőséget átgondolva – olyan döntéseket hozzunk, amelyek a megmaradást jelentik, vagy jó esetben akár a megerősödést is elhozhatják.

  

© 2020 KPMG Tanácsadó Kft., a Hungary limited liability company and a member firm of the KPMG network of independent member firms affiliated with KPMG International, a Swiss cooperative. All rights reserved.

KPMG International Cooperative (“KPMG International”) is a Swiss entity.  Member firms of the KPMG network of independent firms are affiliated with KPMG International. KPMG International provides no client services. No member firm has any authority to obligate or bind KPMG International or any other member firm vis-à-vis third parties, nor does KPMG International have any such authority to obligate or bind any member firm.

Kapcsolat

 

Want to do business with KPMG?

 

loading image Ajánlatkérés