close
Share with your friends

A progresszív stratégia

A progresszív stratégia

Okos költségcsökkentés és a jövőbelátó fejlesztések tudatos kombinációjával a sikerért

További tartalmak

A járvány minden szektorra másképp hat, de hiba lenne azt gondolni, hogy a túlélés, vagy nem túlélés közötti törésvonalak csupán a szerencsén vagy a szektoron múlnának. Minden szektornak megvannak a maguk relatív nyertesei, akik ha esetleg maguk is elszenvednek veszteségeket, versenytársaikhoz képest mégis jobb pozíciót érnek el. A relatív előny legtöbbször a cégek krízisstratégiáján és alkalmazkodóképességén múlik. (Darwin megállapítása tehát nem csak élőlényekre, de vállalkozásokra is igaz). Akit ilyen szempontból felkészültebben ért a krízis, az az első „ideges kapkodásban” is előnyben volt a versenytársaihoz képest, mert tudott változtatni, amikor az üzletmenetet és a likviditást egyszerre fenyegette számos hatás.

Mindazon piaci szereplő, akinek nem kellett a válság első napjaiban lehúznia a rolót, ugyanazon  krízisszakaszokon megy keresztül a következő fázisokban. A vállalatok egy része még a második szakaszra jellemző, középtávú, stabilizációs feladatokat hajtja végre: míg mások már a krízismenedzsment harmadik szakaszába léptek, azaz készítik a hosszútávú, új működési modelljüket.

A második fázison túllépő vállalatok már szembenéztek a négy kezdeti sokkal: keresleti és kínálati sokkal, cash flow- és tőkeproblémákkal: leállították, vagy leválasztották a válság alatt forgalomképtelen tevékenységeket, átnézték és átalakították az ellátási láncot, lefaragták a költségek jelentős részét és stabilizálták a tőkehelyzetet.

A krízis ezen első két szakaszának tapasztalatait tudatosan felhasználva megkezdhetik a jövőbe tekintve a harmadik fázis során az újratervezést, például a vállalati kultúrát, munkaszervezést, teljesítménymenedzsmentet átalakítani (távmunka tapasztalatai) vagy a változó ügyféligényeket kielégíteni (például digitális csatornák elfogadottságának és használatának növekedése).

A tapasztalatok beépítése már a megújuló stratégia keretében tudatos, adaptív újratervezéssel történjen, amely túlmutat a kockázatokat minimalizáló rövidtávú védekező intézkedéseken és a kizárólag hosszabb távon kifizetődő befektetéseken egyaránt.

A tapasztalatok szerint a progresszív stratégiát választó vállalatok jelentősen felülmúlják a többieket a megfelelő lépések kombinációjával: költségcsökkentést elsősorban a működési hatékonyság növelésével, bevételnövelést új üzleti lehetőségeket eredményező beruházásokkal és hatékonyságot növelő üzletviteli struktúra fejlesztésével együttesen érik el. (Azok a vállalatok, amelyek kizárólag a munkaerő csökkentésére támaszkodnak, csak 11%-os valószínűséggel tudnak megszokott teljesítményt elérni visszaesés után.)

Távolabbra tekintve a krízis átrendeződést hozott bel- és külpiacokon egyaránt, így teret ad felvásárlásokra, nemzetközi terjeszkedésre ugyanúgy, mint az ellátási láncok újratervezésére vagy a működés digitalizációjára – most akár szerencsés esetben különböző gazdaságélénkítő programok támogatásával. A cél olyan új üzleti és működési modell kiépítése, amely nyit az új munkamódszerek, piacok és termékek irányába, valamint adatvezérelten ügyfél- és folyamatorientált. Mindehhez most egy nagyon praktikus keretrendszer: a Connected enterprise is támogatást ad.

A stratégiai menedzsment akkor tud fenti lehetőségekkel is élve jövőálló kilábalási tervet készíteni, ha lelki szemei előtt a tényleg minden pontján egybeforró, a back-, a mid-, és a front office oldalon, sőt a partnerek és beszállítók terén is homogén fejlettségű, együtt rezdülő vállalat képe lebeg. Ez a ’Connected Enterprise’/’Összekapcsolt működés’ koncepció, amelynek lényege, hogy a vállalkozás akkor tud valóban hatékony válaszokat adni a gyors változásra - legyen az változó ügyféligény, szabályozás vagy váratlan krízis - , ha minden mindennel összefüggő szövetében nincsenek szigetszerű működési egységek és a szervezetből kilógó gyengeségek.

KPMG progresszív stratégia grafikon

Ennek az összekapcsolt működésnek az elérése a távlati cél - még ha a vállalat bármely okból (pénzügyi fedezet, szervezeti vagy kulturális felkészültség vagy erőforrások limitációja) ezen koncepció mentén csak a kis lépések politikájával halad is előre. A vállalat fejlettségének a felmérése is már számos szervezeti és működési problémát tár fel, és segít megérteni a gyengeségeket, amik a legtöbb esetben megegyeznek azokkal a tényezőkkel, amelyek nehezítik a krízis utáni világhoz való alkalmazkodást és a dinamikus kockázatkezelést (mint pl. ügyfélközpontúság, digitális transzformáció, adatalapú működés, megfelelő teljesítmény- és tudásmenedzsment). Az ilyen gyengeségek megszüntetése és ezeknek a területeknek a megerősítése, integrálása a vállalat egészébe általában a jövőállóság megteremtésének a feltétele.

A krízismenedzsment tehát a progresszív újratervezéssel ér átmenetileg véget. Ennek során tudatosan kombináljuk a hatékonyságnövelő költségcsökkentési lépéseket bevételnövelő beruházásokkal, az összekapcsolt vállalkozások stratégiai keretrendszerében, ügyfélkozpontú és digitalizált működés segítségével. Az ilyen utat bejáró vállalkozásoknak lesz a következő válság során nagyobb esélyük arra, hogy ne a szerencsén, hanem az addig befutott, jövőbelátó fejlesztéseken múljon a sikeres túlélésük.

© 2020 KPMG Tanácsadó Kft., a Hungary limited liability company and a member firm of the KPMG network of independent member firms affiliated with KPMG International, a Swiss cooperative. All rights reserved.

KPMG International Cooperative (“KPMG International”) is a Swiss entity.  Member firms of the KPMG network of independent firms are affiliated with KPMG International. KPMG International provides no client services. No member firm has any authority to obligate or bind KPMG International or any other member firm vis-à-vis third parties, nor does KPMG International have any such authority to obligate or bind any member firm.

Kapcsolat

 

Want to do business with KPMG?

 

loading image Ajánlatkérés