Adóriadó

Adóriadó

Várható adótörvény-módosítások

1000

2019. november 12-én benyújtották az Országgyűlés elé az évközi és jövő évi adótörvény-módosítások tervezetét. Az alábbiakban összefoglaljuk az adótörvényekben a T/8015. és T/8021. és T/8038. számú, jelenleg elfogadás alatt álló törvényjavaslatok alapján várható változásokat.

Társasági adó

  • A vagyonkezelő alapítvány esetében, a természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint e személy javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány esetében az adómentességet kiterjesztenék a pénzeszközök birtoklása mellett azok átvételére is.
  • A látványcsapatsportok és filmalkotások új rendszerben történő támogatása esetében a késve megfizetett adó mellett az adóelőleghez kapcsolódóan is megteremtené a javaslat a kimentési kérelem előterjesztésének lehetőségét.
  • Egyértelműsítenék, hogy az adóelőleg-feltöltést választó adózók esetében a kötelezettség teljesítésének határideje az adózó 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja.

Helyi adók

  • Tekintetbe véve, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) jövőre megszűnik, a javaslat egy átmeneti szabály törvénybe iktatásával az EVA alanyainak a 2019-ben kezdődő adóévre is lehetőségük lenne a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítására.

Illeték

  • A javaslat a vagyonátruházási illetéket új területen is bevezetné, 2020. február 1-től a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása esetén is illetéket kellene fizetni. Az illeték alapja az átruházott ingatlan forgalmi értéke és az ezen ingatlan megszerzése időpontjában fennálló forgalmi értéke közötti különbözet, tehát a realizált haszon. Az illeték mértéke a javaslat szerint az illeték alapjának, a realizált haszonnak a 90%-a, amelyet az eladónak kell megfizetnie.
  • A javaslat egyértelműsítené, hogy a vagyonkezelő alapítvány alapítója, a vagyonkezelő alapítvány, valamint kedvezményezettjének vagyonszerzésére a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó illetékszabályokat kellene alkalmazni.
  • A törvénymódosítás kiegészítené az illetéktörvényt a vagyonkezelő alapítvány fogalom-meghatározásával, amely az EGT-államban bejegyzett alapítványokra is kiterjedne, amennyiben igazolják, hogy a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó kritériumnak megfelelnek.

Általános forgalmi adó

  • 2020. július 1-től a javaslat értelmében minden belföldi adóalanynak kiállított számláról adatot kell szolgáltatni, vagyis megszűnik az eddig érvényben lévő 100 ezer forintos áfaösszegre vonatkozó értékhatár. A változtatással összhangban minden számlának tartalmaznia kell a vevő adószámát. Nyomdai úton kibocsájtott számla esetén, amennyiben az áthárított adó az 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja, a számla kibocsájtását követő naptári napon belül, egyéb esetekben a kibocsájtást követő négy napon belül kell adatot szolgáltatni. 2021. január 1-től az adatszolgáltatás kiterjedne a nem adóalanyok részére kibocsájtott számlákra is, vagyis összességében minden olyan számláról adatot kell majd szolgáltatni, melyek kibocsájtására a magyar áfatörvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
  • 2020. július 1-től az eladót bizonyos áfamentes ügyletek kapcsán (például ingatlanértékesítés, fogorvosi szolgáltatás) számla kiállítási kötelezettség terheli majd.
  • 2020. július 1-től a számla kiállítására nyitva álló általános határidő 15 napról 8 napra csökken.
  • Az evaalanyok az evatörvény hatályon kívül helyezésével 2020. január 1-jével áfaalanyokká válnak. Adóalanyiságukhoz kapcsolódó választásaikról 2020. január 15-ig nyilatkozhatnak.

Jövedéki adó, vám

  • Bevezetik az étrendkiegészítők fogalmát, valamint a jogszabály ezen termékkörre mentesítéseket vezetnek be egyes kötelezettségek alól.
  • Az uniós rendelkezésekkel összhangban bizonyos termékekhez (például a fűtőolajhoz) kapcsolódó vámtarifaszámokat frissítik.
  • A vámigazgatási eljárásokban alkalmazott kötelezettségvállalási okmányok egyes gyakorlati kérdéseit szabályozzák, pontosítják.

Személyi jövedelemadó

  • A törvényjavaslat szerint tartós befektetési számla (TBSZ) nyitható a magánalapítvány magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás, illetve a vagyonkezelő bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából. Mivel az így szerzett hozamokat a TBSZ szabályai szerint kellene minősíteni, ezzel egyidejűleg, a jogalkotó a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány tekintetében kiemelné az osztalékból származó jövedelem köréből a TBSZ-ből származó hozamot.

Társadalombiztosítás

  • A jogalkotó egy új törvényt hozna létre 2020. július 1-i hatálybalépéssel, amely egyesítené a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt és a kapcsolódó végrehajtási rendeletet.
  • Az egyik legfontosabb változás, hogy az új törvény összevonná a jelenlegi nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékokat, munkaerőpiaci járulékot és egységes „társadalombiztosítási járulék”-ot vezetne be, amelynek mértéke 18,5% lenne. Ez nem csak a munkavállalókra, hanem az őstermelőkre és a megbízási jogviszonyban dolgozó biztosítottakra is vonatkozna.
  • A külön munkaerőpiaci járulék megszűnése miatt a családi járulékkedvezmény a jövőben már akár a teljes, 18,5% járulékmérték terhére igénybe vehető lenne.
  • A társadalombiztosítási járulék mellett csak a nyugdíjjárulékot nevesítenék külön, melyet meghatározott esetekben, valamint juttatások tekintetében kellene megfizetni (például álláskeresési támogatás után). A nyugdíjjárulék mértéke 10% lenne.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.710 forint (napi összege 257 forint) lenne.
  • A jogalkotó az új törvényben teljes mértékben mentesítené a nyugellátásban részesülő személyek kereső tevékenységből származó jövedelmét a járulékfizetés alól (ez eddig csak a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasokra vonatkozott).
  • Némileg változna a járulékalapot képező jövedelem fogalma. Abban az esetben, ha a magánszemély önálló, illetve nem önálló tevékenységből származó jövedelme tekintetében - a nemzetközi egyezmények alapján - Magyarországnak nincs adóztatási joga, a járulékalapot képező jövedelem az alapbér lesz, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset. Mindazonáltal, amennyiben a ténylegesen megszerzett jövedelem ennél kisebb, akkor ezt az összeget kell figyelembe venni. A törvényjavaslat egy abszolút alsó határt is megfogalmaz a munkaviszony alapján biztosított magánszemélyek esetében: a járulékalap legalább a minimálbér 30%-a.
  • A törvényjavaslat alapján a főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után köteles megfizetni [a jelenleg hatályos szabályok szerint az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékokat legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 150%-ának figyelembe vételével kell megfizetni].
  • Az elévülési idő figyelmen kívül hagyása nyugellátás megállapítása során új jogintézmény lenne a társadalombiztosítási szabályozásban. Ez lehetőséget adna bírság és pótlék fizetése nélkül az elmaradt befizetések/bevallások pótlására, illetve a korábbi téves befizetések visszaigénylésére.
  • A jogalkotó csökkentené a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás közterhét. Ilyen megállapodást a korábbi 24% helyett, 22% nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehetne kötni.

Kiküldetési irányelv

  • A jogalkotó 2020. július 30-ai hatállyal módosítaná a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezéseit, abból a célból, hogy az a legfrissebb kiküldetési irányelvet, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/957 irányelve rendelkezéseit a magyar jogba beillessze.
  • A jelenleg hatályos szabályok szerint a magánszemély, akit egy külföldi munkáltató szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén kiküldetés alapján foglalkoztat, munkaviszonyának tekintetében több „minimum szabályra” (például: leghosszabb munkaidő, legalacsonyabb munkabér, stb.) is figyelemmel kell lenni. A módosítás szerint a „minimum szabályok” vizsgálatakor a jövőben az ágazati vagy alágazati kollektív szerződés rendelkezéseit is kell alkalmazni.
  • A díjazás esetében már nem lenne elegendő a magyar szabályok által meghatározott legalacsonyabb munkabér összegét biztosítani, a későbbiekben a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összegét kellene figyelembe venni.
  • A munkáltató által a munkavállalónak biztosított szállás feltételeire, valamint bizonyos esetekben az utazással, ellátással és szállással kapcsolatos juttatásokra/költségtérítésekre a magyar szabályokat kellene alkalmazni.
  • Ha a kiküldetés időtartama meghaladja a tizenkét, bizonyos esetben a tizennyolc hónapot, a Munka Törvénykönyv minden rendelkezését alkalmazni kellene (kivéve például a jogviszony létesítésére, megszűntetésére, illetve a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó szabályokat). Felváltó kiküldetés esetén a kiküldetések fentiek szerinti időtartama összeadódik.

Eljárásrendet érintő törvények

  • A javaslat megteremtené az eljárásjogi hátterét annak, hogy csoportos társasági adóalany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, amennyiben teljesíti a jogszabályi feltételeket.
  • A javaslat egy lekérdező felület létrehozását írná elő az áfatörvény módosításával összhangban, amellyel bevezetik az adóalap-csökkentést behajthatatlan követelés esetén. Az adóalapot csak akkor lehet csökkenteni, ha az áfatörvényben előírt feltételei teljesülnek, a feltételek egyike, hogy a csökkentést tervező adózó partnere (a vevő) ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező adózók listáján a behajthatatlansággal érintett ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben. Mivel az új szabályok értelmében legkorábbi teljesítési időpontként 2015. december 31-ét követő időpont jöhet figyelembe, innen visszafelé számolva a NAV-nak 2015. január 1-től kell folyamatosan biztosítani a szóban forgó adatok elérhetőségét, ami egy lekérdező felület útján lesz lehetséges.
  • A javaslat szerint a jogbiztonság elősegítése érdekében indokolt lenne annak előírása, hogy az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésének vélelme helyett a jogszabálysértés adóhatóság általi jogerős megállapítása adjon alapot a tájékoztatásra kapcsolódó vizsgálatok esetén.
  • További módosítás eredményeként az adóhatóság szolgáltatásai bővülnének, ugyanis az adóhatóság egy tájékoztató levélben értesítené a jövőben a természetes személyeket saját foglalkoztatásukra vonatkozó, a foglalkoztató által elmulasztott adó- és járulék bevallás és befizetés tényéről.
  • Az EKAER-számok utólagos módosításával kapcsolatos részletszabályokat, pótlékmértékeket az EKAER-rendelet tartalmazza majd. A javaslat szerint az utólagos módosításra vonatkozó szabályok első alkalommal a 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre lesznek alkalmazhatók.

© 2024 KPMG Hungária Kft./ KPMG Tanácsadó Kft. / KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda / KPMG Global Services Hungary Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a KPMG International Limited („KPMG International”) angol „private company limited by guarantee” társasághoz kapcsolódó független tagtársaságokból álló KPMG globális szervezet tagtársasága. Minden jog fenntartva.

A KPMG globális szervezeti struktúrával kapcsolatos további részletekért kérjük látogassa meg a https://kpmg.com/governance oldalt.

Kapcsolat