Adóriadó

Adóriadó

Adótörvény-változások

1000

Kevesebb, mint három hónap múlva élesednek a „Quick fixes” szabályok az általános forgalmi adózásban - a Bizottság magyarázó megjegyzései már elérhetőek tervezet formájában a felkészüléshez

2020. január 1-től kell alkalmazni az egy évvel ezelőtt elfogadott, „Quick fixes” névre keresztelt, az általános forgalmi adóra vonatkozó uniós szintű harmonizációs csomag szabályait.

A változások négy területet érintenek: az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés általános feltételeit, az elfogadható kiszállítási igazolásokat, a vevői készlet egyszerűsítést és a láncügyletekhez kapcsolódó szabályokat.

Az új szabályokról röviden már hírt adtunk korábbi, évközi és jövő évi adótörvény-módosításokról szóló Adóriadónkban, mivel az áfa törvény harmonizációt szolgáló változásait már tartalmazta a nyári módosító csomag.

A felkészülés hajrájában a Bizottság kiadta – még tervezet formájában – magyarázó megjegyzéseit az új szabályok értelmezéséről (Explanatory notes on the ”2020 Quick Fixes”). A dokumentum még nem végleges, azonban támpontot nyújt az új szabályokra való átálláshoz, a felmerülő gyakorlati kérdésekhez. Még nem késő az iránymutatások alapján áttekinteni a belső folyamatokat az új szabályoknak való megfelelés, illetve egyszerűsítési lehetőségek bevezetése érdekében.

I. A Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó kiszállítási igazolások

2020. január 1-től egy egységes vélelem kerül bevezetésre a termékek kiszállításának igazolására vonatkozóan. Az áfa irányelv végrehajtásáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet („végrehajtási rendelet”) szövegezése mindazonáltal nem zárja ki, hogy a tagállamok más módon, illetve eltérő dokumentumok alapján is elfogadják a kiszállítás igazolását.

Az új szabályok az eddigi magyar gyakorlathoz képest szigorúbbak, így előfordulhat, hogy a magyar Adóhatóság is változtat a gyakorlatán. Továbbá, azok a vállalkozások, amelyek több tagállamban egységes gyakorlatot kívánnak fenntartani, mérlegelhetik a végrehajtási rendeletnek megfelelő belső szabályok bevezetését.

2020-tól az alábbi szabályokkal egészül ki a végrehajtási rendelet.

Amennyiben az eladó felelős a fuvarozásért és birtokában van a végrehajtási rendelet által megállapított, két darab „A” típusú dokumentumnak vagy egy darab „A” típusú és egy darab „B” típusú, független felek által kiállított dokumentumnak, akkor a termékek kiszállítását igazoltnak kell tekinteni.

A rendelet értelmében „A” típusú dokumentumnak minősülnek a következők:

  • aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél,
  • hajóraklevél,
  • légi teherszállítási számla,
  • az áru fuvarozója által kiállított számla.

A rendelet értelmében „B” típusú dokumentumnak minősülnek a következők:

  • a termék feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény vagy termék feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentum,
  • közjogi hatóság által kiállított közokirat, amely igazolja a terméknek a rendeltetési tagállamba való megérkezését (pl. közjegyzői okirat),
  • a rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a terméknek az adott tagállamban való tárolását.

A beszerző fuvarozása esetén a végrehajtási rendelet a vélelem felállításához megköveteli az értékesítőtől, hogy szerezzen be a vevőtől egy olyan írásbeli nyilatkozatot is, amely tartalmazza a beszerző nevére és címére, az átvett termékek mennyiségére és jellegére, valamint a termékek beérkezésének helyére és idejére vonatkozó adatokat. A nyilatkozatnak legkésőbb az értékesítést követő hónap 10. napjáig kell rendelkezésre állnia.

II. Az adó alóli mentesség alkalmazhatósága Közösségen belüli termékértékesítések esetén

Az új szabályok a közösségi értékesítések esetén az adómentesség formai feltételévé teszik, hogy az eladó rendelkezzen a vevő érvényes közösségi adószámával. A várakozások szerint ez elősegíti a közösségi termékértékesítések egyik tartalmi feltételének (adóalany vevő felé történő értékesítés) teljesítését, illetve ellenőrizhetőségét. Az új követelmények miatt javasolt a vevői adószámok szigorúbb ellenőrzése.

Az adómentesség további formai feltétele lesz, hogy a terméket értékesítő adóalanynak az összesítő nyilatkozatában fel kell tüntetnie a termékértékesítést, kivéve, ha igazolja, hogy a nyilatkozattétellel kapcsolatban felmerülő mulasztás, hiba vagy hiányosság jóhiszemű eljárása mellett következett be. Például, ha az értékesítő elmulasztja szerepeltetni a teljesítés időpontja szerinti időszak összesítő nyilatkozatában az értékesítést, de a következő időszakban helyes adatokkal jelenti azt, úgy vélelmezhető az eladó jóhiszemű eljárása.

III. A vevői készlet egyszerűsítés

A vevői készlet egyszerűsítés uniós szintű szabályozása első ránézésre nem hoz gyökeres változást, hiszen a magyar áfa törvénybe már korábban bevezetésre került az egyszerűsítés lehetősége. Az egységesítés előnye, hogy az új szabályokat minden tagállamnak implementálnia kell, 2020-tól tehát már minden tagállamban elérhető az egyszerűsítés. Az egységesítés során azonban olyan részletszabályokat is implementálnia kell a tagállamoknak (például a készlethiányra vonatkozóan) amelyek alkalmazása komoly gyakorlati problémákat vet fel az egyszerűsítés alkalmazhatósága kapcsán.

Az egységesítés következtében a következő feltételeket kell teljesíteni egy másik tagállamban található vevői készlet kapcsán az áru szállításával kapcsolatos egyszerűsítés alkalmazhatósága érdekében 2020. január 1-től:

  • Az eladó olyan megállapodással rendelkezik a vevővel, amelynek értelmében a vevő a termék tulajdonjogát annak megérkezését követő, egy megállapodott későbbi időpontban jogosult megszerezni.
  • Az eladó nem rendelkezik gazdasági célú letelepedettséggel abban a tagállamban, ahová a termékeket (vevői készlet céljából) továbbítja (az áfa regisztráció azonban nem kizáró ok).
  • A vevő adószámmal rendelkezik abban a tagállamban, ahová a terméket továbbítják (nem szükséges gazdasági célú letelepedés, akár harmadik országban letelepedett, áfa-regisztrációval rendelkező adóalany is lehet), illetve ismert a vevő és adószáma a fuvarozás megkezdésének időpontjában.
  • Az eladó feltünteti a vevő adószámát az összesítő nyilatkozatában, és rögzíti a végrehajtási rendelet szerint vezetett nyilvántartásában.
  • A vevői készletben tárolt termékek rendelkezési joga a készletbe történő beérkezést követő 12 hónapon belül átszáll a vevőre.

A fenti feltételek fennállása esetén az eladó Közösségen belüli termékértékesítést teljesít a vevő általi lehívás időpontjában. Ezzel összhangban a vevő pedig Közösségen belüli termékbeszerzést teljesít. A saját termék továbbítása következtében tehát nem szükséges a készlet szerinti tagállamban az eladónak bejelentkeznie az egyszerűsítés eredményeképpen, illetve nem szükséges a rendelkezési jog átszállásakor belföldi értékesítést sem számláznia.

Nem állnak be a termékértékesítéshez fűződő joghatások továbbá abban az esetben sem, ha

  • a 12 hónapos határidő előtt a termékeket visszaszállítják abba a tagállamba, ahonnan feladásra kerültek a vevői készletbe, illetve,
  • ha a 12 hónapos határidőn belül a vevő helyébe más olyan adóalany lép, amely megfelel a fenti feltételeknek a készlet tagállamában.

Nem alkalmazható viszont az egyszerűsítés:

  • ha más vevőnek értékesíti az eladó a terméket (akár a vevői készlet tagállamában, akár más országbeli rendeltetési hellyel),
  • ha az értékesítő a készlet tagállamából más országba szállítja el a terméket (kivéve a visszaszállítás 12 hónapos határidőn belüli esetét),
  • amennyiben a betárolást követő 12 hónapon belül nem kerültek eladásra a vevői készletből a megállapodásban szereplő vevő részére, továbbá
  • az elveszett, megsemmisült, ellopott termékekre vonatkozóan.

A vevői készlet egyszerűsítés kapcsán a nyilvántartásra vonatkozó előírások is egységesek lesznek a tagállamokban.

IV. Láncügylet szabályok

Az egységes szabályozás azokat a többszereplős értékesítési helyzeteket érinti, amikor a termékeket közvetlenül az első eladótól a végső vevőhöz fuvarozzák oly módon, hogy a termék fuvarozását olyan (közbenső) szereplő végzi, amely beszerzőként és értékesítőként is érintett a láncban. Tartalmában nem jelent nagy változást az eddigi magyar szabályokhoz képest, azonban az egységesítés várhatóan jelentősen megkönnyíti a több tagállamot érintő jogszabályi értelmezéseket.

A fuvarozással érintett termékértékesítés meghatározása kapcsán továbbra is az lesz a vélelem, hogy a közbenső szereplő beszerzői minőségben fuvarozza el a terméket. A vélelem megdöntéséhez a vevőnek meg kell adnia az értékesítő számára a termék feladási helye szerinti állam által megállapított adószámot.

Amennyiben egy ellenőrzés során az érintett felek nem tudják a hatóság rendelkezésére bocsátani az adószámról szóló kommunikáció bizonyítékát, de következetesen belföldi tranzakcióként kezelték a közbenső szereplő beszerzését (azaz a számlát az indulás állama szerinti áfával, a közbenső szereplő indulás szerinti állambeli adószámára állítják ki, és az értékesítés a felek áfa analitikájában és bevallásaiban is ennek megfelelően szerepel), úgy ezek alapján is megdől a vélelem.

© 2022 KPMG Hungária Kft./ KPMG Tanácsadó Kft. / KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda / KPMG Global Services Hungary Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a KPMG International Limited („KPMG International”) angol „private company limited by guarantee” társasághoz kapcsolódó független tagtársaságokból álló KPMG globális szervezet tagtársasága. Minden jog fenntartva.

A KPMG globális szervezeti struktúrával kapcsolatos további részletekért kérjük látogassa meg a https://home.kpmg/governance oldalt.

Kapcsolat

 

Want to do business with KPMG?

 

loading image Ajánlatkérés