Adóriadó

Adóriadó

Fordított (áfa) adózás helytelen alkalmazása

1000

Az elmúlt időszakban két magyar vonatkozású, fordított adózást érintő ügy kapcsán hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága (C-564/15. sz. Farkas ügy és C-691/17. sz. PORR Építési Kft. ügy).

A kérdéses ügyekben egyenes adózás szabályai szerint kiállított számlákat fogadott be az adózó. A számlák alapján a számlát befogadó adózó áfa-visszaigényléssel élt, az adóhatóság ellenőrzése során azonban megállapította, hogy a számlázott ügyletek fordított adózás alá esnek, és ez alapján megtagadta az áfa visszatérítését az adózótól. Az ügyletek teljesülése egyébként nem volt vitatott, csalásra utaló körülmény nem merült fel.

Eljárásai során az Európai Unió Bíróság az alábbi kérdésekre kereste a választ:

  • az uniós joggal ellentétes-e a magyar adóhatóság gyakorlata, mely szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője terhére adókülönbözetet állapít meg abban az esetben, ha a fordított adózás alá eső ügyletről a termék értékesítője (szolgáltatás nyújtója) az egyenes adózás alapján állítja ki a számlát (és annak áfatartalmát bevallja és be is fizeti a költségvetés számára)?
  • az adóhatóságnak vizsgálnia kell-e azt a körülményt, hogy a számla kibocsátója képes-e az ügylet téves kezelésének korrekciójára (a számlák javítására, illetve az adó visszafizetésére), mielőtt a számla befogadójától megtagadja a levonási jogot?

 

Az Európai Unió Bírósága álláspontja szerint nem ellentétes az uniós joggal, ha az adóhatóság fordított adózás kapcsán megállapítást tesz az adózó terhére, akkor sem, ha a költségvetést az ügylet kapcsán kár nem érte. A kérdéses számlákat befogadó adózó ugyanis nem rendelkezik áfalevonási joggal, tekintettel arra, hogy a szállító részére megfizetett összeg valójában nem minősíthető a szállító által fizetendő adónak. Mindazonáltal az adósemlegesség és a tényleges érvényesülés elvei megkövetelik, hogy az adólevonást tévesen gyakorló adózónak legyen lehetősége közvetlenül az adóhatóságtól kérni a jogalap nélkül felszámított adó visszatérítését, amennyiben a számlakorrekció, illetve az áfa szállítótól való visszakövetelése lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé válik (különösen a szállító fizetésképtelensége vagy megszűnése esetén).

A Bíróság álláspontja szerint az adóhatóságnak eljárása során nem szükséges vizsgálnia a számlakibocsátó képességét az ügylet téves kezelésének korrekciója kapcsán. Következésképpen, a költségvetésből való visszatérítés lehetőségét az adózóknak maguknak kell mérlegelniük, és külön eljárásban kérelmezniük. A hivatkozott ítéletek alapján olyan esetekben, ahol hasonló adóhatósági megállapítás kapcsán a szállító megszűnése vagy fizetésképtelensége, vagy más ok miatt nem volt lehetőség a számlakorrekcióra, és ezért az adóhatóság megállapítása kapcsán a Társaságnak költsége merült fel, javasolt megvizsgálni, hogy az érintett áfaösszeg költségvetésből való visszatéríttetésére lehetőség van-e.

© 2024 KPMG Hungária Kft./ KPMG Tanácsadó Kft. / KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda / KPMG Global Services Hungary Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a KPMG International Limited („KPMG International”) angol „private company limited by guarantee” társasághoz kapcsolódó független tagtársaságokból álló KPMG globális szervezet tagtársasága. Minden jog fenntartva.

A KPMG globális szervezeti struktúrával kapcsolatos további részletekért kérjük látogassa meg a https://kpmg.com/governance oldalt.

Kapcsolat