close
Share with your friends

Financial Risk&Regulation Hírlevél - December

Financial Risk&Regulation Hírlevél - December

További tartalmak

Hogyan hatnak a Bázel 4-es változások az érintett bankokra?

A közelmúltban az Európai Bankhatóság (EBH) közzétette elemzését a Bázel 4 szabályozás EU-s bankokra gyakorolt hatásáról. Az elemzés alapján egy 25 %-os minimum tőkekövetelmény növekedés várható a nagyobb, nemzetközileg aktív bankoknál. A KPMG saját, ún. Peer Bank tool-lal elkészített elemzésében foglalt kezdeti előrejelzések nagy mértékben megegyeznek a az EBA következetéseivel.

Intézményekre gyakorolt hatása

  • Tőkemegfelelés – ahogy azt a 2018 készített KPMG-s Bázel 4-gyel foglalkozó tanulmányok is prognosztizálták, a Bázeli Bizottság által elfogadott új sztenderdeknek megfelelően, több banknak is magasabb minimális tőkekövetelménynek kell megfelelnie. A magasabb minimális tőkekövetelmény szintet néhány bank már most is teljesíti, azonban azok, akik nem, a közeljövőben komoly döntések előtt állnak. A magasabb tőkekövetelménynek való megfelelés – a teljesség igénye nélkül – történhet tőkekibocsátás, eredménytartalék növekedése, valamint a kockázattal súlyozott eszközállomány csökkentése útján, egy olyan ciklusban, ahol várhatóan a sajáttőke arányos megtérülés tartósan alacsonyan marad.
  • Tőke optimalizálás – attól függetlenül, hogy a bankok tőkehiányban szenvednek, el kell dönteniük, hogy továbbra is használnak-e belső modell alapú megközelítést (ahol még elérhető), illetve milyen változtatásokat alkalmaznak eszközállományuk összetételében a kockázati súlyok változásának hatása miatt.
  • Adat és rendszerek – a legtöbb banknak nem a magasabb szintű tőkekövetelmény jelenti az igazi kihívást, hanem az adatok, illetve rendszereik aktualizálása, többek között a belső és külső jelentési kötelezettségek módosítása.
  • A Bázel 4 tágabb kontextusban – a bankoknak a felülvizsgált tőkemegfelelési sztenderdekre való értékelési és reagálási stratégiájuk megalkotásánál tekintettel kell lenniük más szabályozói reformokra, piaci fejleményekre is. Ilyen például az Európai Központi Bank belső modellekre vonatkozó felülvizsgálata, további veszteségelnyelő kapacitás előírása (a kockázattal súlyozott eszközökben egy 15-20 %-os emelkedés a Bázel 4 szabályozás alatt magasabb TLAC és MREL követelményeket fog eredményezni), a helyreállítási tervre vonatkozó szabályok, a nem teljesítő kitettségek kezelése, többlet felügyeleti jelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények, a szuverén kitettségek kezelésének változása, valamint a Fintech folyamatos fejlődésének következtésben az új versenytársak térnyerése.

Főbb hatások

Az Európai Bankhatóság elemzése szerint a kockázatalapú Bázel 4 reformok (hitel, piaci, és működési kockázati reformok, „output floor” bevezetése és a CVA kockázat kezelése) 23%-kal fogják növelni a mintában vett 38 nagy, nemzetközi EU-s bank Tier 1 minimum tőkemegfelelési mutató súlyozott átlagát. Továbbá, a reformok a globális szinten is nagy jelentőséggel bíró bankok (G-SIBs) hasonló mutatójának 26%-os növekedéséhez vezetnek.

Amik hozzájárultak a növekedéshez:

  • Output floor – 6,5%-os növekedési hatás a minimum tőkemegfelelési mutatóban (5,4 % G-SIB-ek esetében). Ennek akkor lesz jelentős hatása, ha az output floor eléri a 65 %-ot. (2025 januárra tervezve)
  • Működési kockázattal kapcsolatos előírások – 6,4%-os növekedési hatás (7,5% G-SIB). A legnagyobb hatása azoknál a bankoknál mutatkozik meg, amelyek áttérnek/visszatérnek a fejlett mérési módszer (AMA) alkalmazásáról, és azoknál, akik nagyobb működési veszteséget szenvedtek el az elmúlt években.
  • Hitel kockázattal kapcsolatos előírások – 4,5%-os növekedési hatás (4,7% G-SIB). Az Európai Bankhatóság elemzése alapján az eszközosztályok szerint a legnagyobb emelkedés a részvényeknél, a befektetési alapok részvényeinél, az alárendelt kölcsönöknél és a részvényeken kívüli egyéb tőke eszközök esetén várható.
  • Hitelértékelési korrekciós kockázat (CVA) – 3,8 %-os emelkedés (5,4 % G-SIB).
  • Piaci kockázat – 2,3 %-os emelkedés (3,4 % G-SIB). A nagyobb nemzetközi szinten működő EU-s bankok esetében jelentős, átlagosan 52%-os növekedés a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményeknél (70% G-SIB). Mivel azonban a teljes kockázati kitettségen belül a piaci kockázat aránya kicsi, így a piaci kockázatokra vonatkozó tőkeszükséglet emelkedés kis hatással lesz a teljes tőkemegfelelési követelményekre. A piaci kockázatra a sztenderd módszer alapján képzett minimális tőkekövetelmény átlagosan 200%-kal emelkedik, miközben a belső modell alapú megközelítések minimális tőkekövetelményre való hatása sokkal kisebb (20 % körüli). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csökkeni fog a jelenleg jelentős különbség a sztenderd módszer és a belső modellek eredményei között.

Egy alternatív megközelítés a hatások összesített kimutatására, hogy összehasonlítjuk a Bázel 4-es és Bázel 3-as (CRR és CRD4) követelmények szerinti tőkemegfelelési mutatót. Ezen módszer alapján a CET1 szerinti tőkemegfelelés 13,8 %-ról 11,1 %-ra csökken a nagyobb nemzetközi szinten működő EU-s bankok esetében (12,7 %-ról 10,1 %-ra a G-SIB-ek vonatkozásában). Ezek tőkehiányt idéznek elő néhány banknál, amelyek összege a G-SIB-eknél 5 milliárd EUR a CET1, illetve 12 milliárd EUR a Tier 1 tőke tekintetében.

Az Európai Bankhatóság szerint az addicionális tőkeszükséglet relatíve alacsonynak mondható a bankok által 2010 óta bevont új tőkéhez képest. Ugyanakkor azt is szükséges megemlíteni, hogy a Bankhatóság elemzése csak az aktuális tőkemutatókat vizsgálja és azt is csak a minimális tőkekövetelményekhez képest. A számítások nem tartalmazzák a tőkepuffereket, illetve a 2. pilléres tőkeszükségletet, amelyek akár több mint 5 százalékponttal növelhetik az intézmények tőkeszükségletét.

A kockázat alapú reformok hatását némileg ellensúlyozzák a tőkeáttételi mutatókban beállt változtatások. A legfrissebb változások a tőkeáttételi mutató szabályozásban megengedik a nagy nemzetközi piacon aktív EU-s bankoknak, hogy 5,1%-ról 5,4%-ra növelhessék a tőkeáttételi mutatójukat (4,8 %-ról 5,2 %-ra a G-SIB esetében).

Az EBH elemzése azt is mutatja – összhangban a KPMG Peer Bank tool alapján készített előrejelzésével –, hogy egyedi banki szinten, széles spektrumon mozognak a lehetséges kimenetelek, különösen a piaci kockázatok esetében. (Ezen hatások a KPMG Peer Bank toollal bankonként azonosíthatóak, míg az EBH elemzése egyedi szinten már nem mutatja be őket.)

A KPMG Bázel 4. kapcsán készült további elemzését ezen a linken érheti el.

 

 

Kapcsolat

 

Want to do business with KPMG?

 

loading image Ajánlatkérés