close
Share with your friends

Financial Risk&Regulation Hírlevél - Szeptember

Financial Risk&Regulation Hírlevél - Szeptember

További tartalmak

PRIIPs KID-ek: A célok és gyakorlati megvalósítás nem mindig találkozik

Idén január 1-én lépett életbe a MiFID II mellett a gazdasági válságot követő befektető-védelmi intézkedések másik jelentős szabályozási csomagja, a PRIIPs rendelet, mely a befektetési csomagtermékek és a biztosítás alapú befektetések (PRIIP) kapcsán ír elő átlátható, világos, összehasonlítható és nem félrevezető ügyfél-tájékoztatást Kiemelt Információs Dokumentumok (Key Information Documents: KID) formájában. A KID-eket még az értékesítést megelőzően szükséges az ügyfelek számára is elérhető módon közzétenni, vagy ügyletkötést megelőzően átadni, erre vonatkozóan a PRIIPs rendelet több részletszabályt tartalmaz. A szabályozás célja, hogy a lakossági ügyfelek végső soron könnyen meg tudják érteni és össze tudják hasonlítani a PRIIP-ek főbb jellemzőit és kockázatait. A rendelet hatálya alá tartoznak többek között a befektetési alapok, a származékos ügyletek, a befektetési alapú biztosítási termékek, a strukturált lekötött betétek, strukturált kötvények, de egyelőre az ÁÉKBV (UCITS) befektetési alapok 2019 végéig mentességet kaptak az előírások teljesítése alól. A KID dokumentumok költségek és hozamok bemutatását célzó része azonban a tájékoztatás technikai hátterét leíró felhatalmazáson alapuló rendelet Európai Bizottság által történő elfogadása óta, illetve a bevezetést követő tapasztalatok ismeretében is kritika tárgya.

Az Európai Parlament és Tanács 1286/2014/EU rendeletét – PRIIPs rendelet – 2014. november 26-án hirdették ki, de a rendelet szabályozástechnikai sztenderdjének (RTS) eredeti szövegét 2016-ban előbb az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága utasította el egyhangúan, majd az Európai Parlament is visszaküldte a tervezetet. A testület elsősorban a várható hozamok, illetve a költségek KID dokumentumokban történő bemutatását tartotta aggályosnak, valamint a felkészülési idő rövidségét is kritizálta. Az eredetileg három szcenárió keretében múltbéli teljesítmény alapján jövőbeli hozamot becslő metodológia a Parlament véleménye szerint félrevezetheti az ügyfeleket, mivel irreálisan magas/alacsony hozamokat ígérhet egyes befektetési termékek esetén, így alapvetően ellentétes a szabályozás eredeti céljával, amely a világos, összehasonlítható és nem-félrevezető információnyújtást tűzte ki célul. A Parlament által megfogalmazott kritika ellenére a PRIIPs RTS-t gyakorlatilag változatlan formában (egy új stressz szcenárióval kiegészítve, ami viszont szintén a múltbeli hozamokon alapul) később mégis elfogadta a Parlament, így a MiFID II-vel majdnem egy időben életbe lépett a PRIIP-ekre vonatkozó szabályozás is.

A PRIIPs KID-ek bevezetése óta a tapasztalatok ismeretében azonban újra egyre erőteljesebb a szabályozástechnikai sztenderd iránti kritika, elsősorban a jellemzően PRIIPs KID-ek alól a piac jellemzői (UCITS alapok jóval nagyobb aránya) miatt egyelőre nagyrészt mentességet élvező tagállamokban. A PRIIPs KID-ek kapcsán felmerült aggályait az EU-s befektetési alapkezelők érdekvédelmi szerveit, így a BAMOSZ-t is tömörítő EFAMA összesítette egy publikáció formájában, amely elsősorban a korábban is bírálat tárgyát képező költségek és hozamok bemutatásával kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat.

A PRIIPs KID-nek összegszerűen és százalékosan is tartalmaznia kell minden olyan közvetlen és közvetett, egyszeri és ismétlődő költséget, melyek az adott PRIIP kapcsán felmerülnek. A költségek bemutatásának leginkább bírált eleme a tranzakciós költségek bemutatása, azon belül is különösen a vételi/eladási beérkezési ár (arrival price) metodológia. A módszertan következtében az ügyfél költségeként szükséges feltüntetni az ügyfélmegbízás és a továbbítás közötti piaci mozgásokból eredő különbözetet, mely az EFAMA tagság tapasztalatai szerint irreálisan magas vagy alacsony – gyakran akár negatív – tranzakciós költségbecsléseket eredményez (ennek fő okát majd a későbbiekben mutatjuk be). A nagy-britanniai részvényportfólióval rendelkező alapkezelők 10%-ánál fordulnak elő 0-nál kisebb tranzakciós költségek, egy konkrét piaci szereplő pedig a számítások során a kötvényalapok 30%-nál, a részvényalapoknál pedig 35% esetén állapított meg a számítási metodológia szerint negatív tranzakciós költséget. A londoni székhelyű, vagyonkezelőket tömörítő Association of Investment Companies (AIC) vezérigazgatója az EFAMA-hoz hasonló kritikákat fogalmazott meg, és a rendelkezések felfüggesztését kérte a brit pénzügyi felügyelettől, amíg a szükséges korrekciókra nem kerül sor.

A fentiekben írt irreális költségek egyik fő oka az arrival price módszertan, annak egyik részletszabálya, illetve a megfelelő adatok hiányára vezethető vissza:

  • Az arrival price módszertan része az is, hogy ha nem áll rendelkezésre ár abban az időpontban, amikor az ügyleti megbízást egy másik személynek továbbítják (például tőzsdén kívüli piacokon kezdeményezték, ahol nem átláthatóak a napon belüli árak), a beérkezési árat az ügylet napján érvényes nyitóárként, vagy ha a nyitóár nem áll rendelkezésre, az előző záróárként kell meghatározni. Mivel ebben az esetben jelentős idős telik el a megbízás megadása és továbbítás időpontja között, így az árdifferencia jelentős lehet.
  • A fentiek egyik oka, hogy a módszer feltételezi, hogy megfelelően rendelkezése állnak adatok, de annak ellenére, hogy a MiFID II rezsim során a kevésbé likvid piacokon is növekedett az átláthatóság, továbbra is nehezebb megbízhatóan alkalmazni az arrival price metodológiát pl. kötvény alapú PRIIP-ek esetén, mivel az átláthatóság növelését célzó rendelkezések hatásai még évekig nem minden piacon lesznek egyaránt érezhetőek. Így, főleg a kisebb szolgáltatók számára jelent szignifikáns terhet a költségkalkulációhoz szükséges beérkezési ár meghatározása (hozzávetőleg 60-90 centben határozta meg ennek tranzakciónkénti költségét az egyik EFAMA tag), mely adatok a szervezet szerint közel sem jelentenek a ráfordítással arányos többletinformációt az ügyfeleknek.

Nehezíti az összehasonlíthatóság elvét az arrival price metodológia alapján számolt tranzakciós költségek, illetve az új (3 évnél nem régebbi) PRIIP-ek esetén alkalmazott számítások közötti különbség is. „Új PRIIP-ek” esetén a vételi és az eladási ár közötti különbözet felének segítségével szükséges az ügyletek becsült költségét számítani, mely az EFAMA tagok adatai alapján jóval valószerűbb költségeket eredményez. A költségek PRIIPs szerinti kiszámítása azért is lényeges, mivel a MiFID II Költségtranszparencia témájában is a PRIIPs RTS-ben bemutatott metodológia alapján szükséges a költségek bemutatása.
 

FRM table

A költségek becslésén túl a jövőbeli hozamokat bemutató szekciót éri a legtöbb kritika. Alapvető, strukturális probléma a kizárólag múltbeli hozamok alapján történő becslés, melyet már az Európai Parlament is kifogásolt és a felhatalmazáson alapuló rendelet-tervezet első körös elutasításához vezetett. Egy jelentősebb visszaesést követő fokozatos részvényárfolyam erősödést például a metodológia könnyen szárnyaló részvénypiacként értelmez, míg pozitív gazdasági környezet esetén masszívan negatív arany futures hozamokat mutatna be, mely egy esetleges válság esetén nem lenne reális becslés.

FRM graph

A hozamszcenáriók számítása során egy másik módszertani probléma, hogy a jövőbeli hozamokat a legtöbb befektetési alapnál alapesetben az utóbbi 5 év adatai alapján szükséges számolni, és a javasolt tartási idő szerint bemutatni. Így a tartási időtől függetlenül, legyen az 3, 5 vagy 10 év, ugyanúgy a tranzakciót megelőző öt év alapján szükséges a számításokat elvégezni, a várható hozamokat pedig négy szcenárió szerint szükséges ábrázolni (kedvező, mérsékelt, kedvezőtlen és stresszforgatókönyv).
A négy forgatókönyvön keresztül bemutatott hozamok között hatalmas szórásokat tapasztaltak a piaci szereplők, mely nehezen teszi használhatóvá és értelmezhetővé az információt az ügyfelek számára. Ráadásul a KID formai követelményei nem teszik lehetővé az előállító számára értelmezést segítő kommenteket, vagy a túlzottan optimista hozamok esetén nincs lehetőség a becslések korrekciójára sem.

A fentieken túl a KID-eken feltüntetett, hetes skálán történő kockázati besorolásokkal (Summary Risk Indicator: SRI) kapcsolatban is voltak negatív tapasztalatok. A brit AIC adatai alapján, a számítások során előfordult, hogy zártvégű alapok alacsonyabb kockázati besorolásba estek, mint nyíltvégű párjaik, amely kockázati szempontból nem megfelelő.

Az összehasonlítóság kapcsán szintén probléma, hogy a piaci szereplők nem egységesen határozták meg a KID-ek granularitását. Egyes szereplők pl. FX forwardok esetén devizapáronként és lejáratonként külön KID-et készítenek, míg mások jóval kevésbé komplex módon, általánosabb dokumentumokat tettek elérhetővé. A jogszabály célja és az ESMA/EIOPA/EBA közös állásfoglalása szerint az FX Forward ügyletek KID-jeit alapvetően devizapáronként külön-külön kellene elkészíteni, mivel a múltbeli hozamok devizapáronként jellemzően teljesen eltérőek. Az illetékes hatóságok álláspontjai szerint a termékek ilyen formában történő összevonása – a múltbeli hozamokon alapuló jövőbeli előrejelzések és a módszertani problémákkal rendelkező költségszámítások mellett – különösen nehézzé teszi egy-egy termék összehasonlítását. A KID-ek nyújtására vonatkozó többi előírás viszont a szolgáltatók részére teszi – alapvetően a derivatív termékek kapcsán – nehezen, illetve költségesebben megvalósíthatóvá a nagy granularitású KID-ek elkészítését.

A fenti problémák hatására az európai jogalkotók a PRIIPs RTS felülvizsgálatát helyezték kilátásba, még a 2019 év végi, UCITS alapokra történő kiterjesztést megelőzően. A brit felügyelet például szeptember végén zárta le a PRIIPs rendelet kapcsán tartott széleskörű konzultációt a nagy-britanniai piaci szereplőkkel. Ebből is látszik, hogy fontos a jogszabályok, jogértelmezések és a piaci gyakorlatok folyamatos figyelése. Ebben a KPMG is tud segítséget nyújtani, a MiFID II-vel és a PRIIPs-szel kapcsolatban egy kibővített és gyakorlatias jogszabály-figyelési és értelmezési szolgáltatással áll rendelkezésre. A klasszikus szolgáltatásokhoz képest jobban a felhasználók köréhez igazított és kontextusba helyezett anyagokkal segíti ügyfeleit, kiegészítve egyedi tanácsadással és éves képzéssel is.
 

Kapcsolat

 

Want to do business with KPMG?

 

loading image Ajánlatkérés