A Szt. származékos ügyletekre vonatkozó módosításainak célja az eddigi szabályok gyakorlati alkalmazása során kialakult megoldások törvénybefoglalása volt, a lehető legkevesebb lényegi változással. Az eddigi gyakorlattal szakítva, a törvény indoklása hasznos magyarázatokat tartalmaz a módosított szabályok értelmezésére, gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. A származékos ügyletekre vonatkozó módosítások a 2017-ben induló üzleti évtől lépnek hatályba, de már a 2016-ban induló üzleti évekre is alkalmazhatóak. Ahol nem jelöltük külön, az előírások a valós értéken történő értékelés és a nem valós értéken történő értékelés esetén is alkalmazandók.

Tartalmi változások – fogalmak

• Új fogalmak kerültek bevezetésre:
  • belső érték [Szt. 3. § (9) 12/a.]
  • biztos elkötelezettség [Szt. 3. § (9) 13/a.]
  • fedezett ügylet [Szt. 3. § (8) 10/a.]
  • megjelölt fedezeti kapcsolat [Szt. 3. § (8) 10/b.]
• Fogalmi pontosítások történtek:
  • származékos ügylet [Szt. 3. § (9) 11., 59/A. § (7) f), 59/D. § (2)]
  • származékos ügylet zárása [Szt. 3. § (9) 11/a.]
  • fedezeti ügylet [Szt. 3. § (8) 10., 59/E. § (1)]
  • fedezeti hatékonyság [Szt. 3. § (9) 14.]

Tartalmi változások – származékos ügyletek elszámolása

Változtak a származékos ügyletek értékelésére, elszámolására vonatkozó szabályok: [Szt. 3. § (8) 10., 10/a., 10/b., 32. § (5), (6) 44. § (5), (6), 47. § (11), 59/A. § (6), 59/E. § (1), (1a), (11), (12)]

• A származékos ügyletek bekerülési értékét, illetve ellenértékét minden esetben meg kell jeleníteni az időbeli elhatárolások között, akkor is, ha a valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák.
• A származékos ügyletek értékelése a fordulónapra történik. Választható, hogy a származékos ügyleteket valós értéken vagy a belső értéken értékeljék (ez a szabály korábban is létezett a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 250/2000. évi kormányrendeletben, onnan került átemelésre).
• A fedezeti elszámolás alkalmazásának feltételei azonosak valós értéken történő értékelést alkalmazók és valós értéken történő értékelést nem alkalmazók esetében.
• Egy származékos ügylet fedezeti ügyletként való megjelölésére nem csak az ügylet megkötésekor, hanem azt követően is lehetőség van.
• A mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettségek fedezeti ügylete a valós értéken történő értékelést nem alkalmazók esetében cash-flow fedezeti ügylet; a valós értéken történő értékelés esetén a biztos elkötelezettségek devizaárfolyam-változás miatt fennálló kockázatának fedezete valós érték vagy cash-flow fedezeti ügyletként is megjelölhető, minden egyéb esetben a mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódó kockázat fedezetére szolgáló ügylet csak valós érték fedezeti ügyletként jelölhető meg.
• A fedezeti elszámolás megszüntetésére vonatkozó szabályokat megfogalmazták valós értéken történő értékelést alkalmazók és valós értéken történő értékelést nem alkalmazók esetén is.
• Eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügyletet fedező cash-flow fedezeti ügylet esetén a fedezeti ügylet záráskor realizált eredményét az eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni akkor is, ha a valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák. Ha emiatt a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke eltér, a különbözetet időbeli elhatárolásként kell kimutatni, és azt a kötelezettség kivezetésekor a könyv szerinti értékkel arányosan kell megszüntetni.

Ami nem változik

• Valós értéken történő értékelés esetén az elszámolási szabályokat minimális mértékben pontosítják (fedezeti ügyletként való megjelölés időpontja tekintetében) vagy kiegészítik (a biztos elkötelezettségek fedezeti ügyleteire, valamint a fedezeti elszámolás megszüntetésére vonatkozó szabályok miatt).
• Ha a valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák, a származékos ügyletek nem realizált veszteségét a cash-flow fedezeti ügyletek kivételével megjelenítik, míg a származékos ügyletek nem realizált nyeresége csak a valós értek fedezeti ügyletek esetén jeleníthető meg. [84. § (5) f), (7) j), k), 85. § (2) c), (3) j), k)]

Hitelfelvételi költségek elhatárolhatósága [Szt. 32. § (7)]

Az eddigi gyakorlatot tükrözi az a módosítás, amely szerint aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket, ha azokat nem aktiválják egy eszköz bekerülési értékében. Az elhatárolt összeget a hitel, a kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a kötelezettség teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni. A módosítás a 2017. évben induló üzleti évtől alkalmazandó, de már a 2016-ban induló üzleti évre is alkalmazható.

IFRS-ekre való áttérés bejelentési kötelezettség [Szt. 114/C. § (4), (5)]

Az IFRS-ekre való áttérés adóhatósághoz és Magyar Nemzeti Bankhoz való általános bejelentési határideje 90 napról 30 napra rövidül. A Központi Statisztikai Hivatalnak az IFRS-ekre való áttérést nem kell külön bejelenteni. A módosítás 2016. november 26-tól hatályos.
 

Jelen kiadványunk a számviteli törvény régóta várt származékos ügyletekre vonatkozó módosításaira összpontosít. Terjedelmi okokból nem vállalkoztunk a változások, illetve az új szabályok teljes körű
bemutatására, ezért azok megértéséhez szükséges a jogszabályok ismerete. Amennyiben a hírlevelünkben foglaltakkal kapcsolatban kérdések merülnek fel Önökben, javasoljuk, hogy keressék meg adó- illetve számviteli tanácsadójukat vagy forduljanak hozzánk.