A 2015. évi IV. negyedéves kiadvány azon IFRS-eket érintő módosításokkal, aktualitásokkal foglalkozik, melyek a bankokat közvetlenül érintik, valamint elemzi a hatósági követelmények lehetséges számviteli hatásait is. A kiadvány áttekinti, hogy milyen döntésekre jutott az IFRS-áttérést támogató csoport (ITG) a pénzügyi instrumentumok értékvesztésének megvitatására irányuló utolsó ülésén, illetve összefoglalja a tőkejellegű pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos projekt jelenlegi állását. Összefoglalja az IFRS 9 besorolási és értékelési szabályait, ezzel kapcsolatosan felhívja a figyelmet arra, hogy sok bank alábecsülte a kizárólag tőke- és kamatfizetési kritérium (SPPI) elemzéséhez szükséges erőforrásokat. Ezenkívül a hírlevél bemutatja a Bázel-szabályozás 3. pillérének változó követelményeit, valamint azok IFRS-ekkel és egyéb közzétételekkel való kölcsönhatásait. A kiadvány továbbá foglalkozik az EBA (European Banking Authority) aktuális tevékenységével: konzultációt indított az IFRS 9 FINREP-táblákra gyakorolt hatásáról, valamint a nemteljesítés (default) meghatározásának új irányelveiről, egyértelműsítéséről.

IFRS – A bankszektor hírlevele (2015 Q4)

A kiadvány célja, hogy átfogó képet adjon az új lízingstandard logikájáról, előírásairól, valamint pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásáról. Az új standard legfőbb célja, hogy a legtöbb lízing megjelenjen a lízingbe vevők mérlegében. A vállalatok jelenleg közzétételek megtételére kötelezettek a mérlegen kívül megjelenített lízingügyleteik kapcsán, az elemzők pedig gyakran az így bemutatott információkkal módosítják a közzétett pénzügyi kimutatásokat. Az IFRS 16 alkalmazásával erre várhatóan nem lesz szükség; a pénzügyi kimutatások transzparenciája, összehasonlíthatósága javulni fog. A szerzők emlékeztetnek arra is, hogy az új standard 2019. januári hatályba lépése előtt a vállalatoknak jelentős mennyiségű többletinformációt kell gyűjteniük lízingügyleteikről, új becsléseket és számításokat kell végezniük, hogy megfeleljenek az új standard követelményeinek.
A témában ajánljuk figyelmükbe Számviteli tanácsadás csoportunk menedzserének, Dezsényi Andrásnak az IFRS 16 Lízingek standardról szóló szakmai összefoglalóját.

First impressions – IFRS 16 Lízingek

Az IASB januári ülésén elhatározta, hogy további útmutatást ad arról, hogy a hátrányos szerződések veszteségének elszámolásához milyen mértékben vonhatóak össze az egyes szerződések, illetve a szerződéses szolgáltatási margin (CSM: contractual service margin) allokációjáról. Továbbá a korábbi ülésekhez hasonlóan megvitatta a diszkrecionális cash flow-k témáját. Az IASB elfogadta azokat az ajánlásokat, amelyek szerint a hátrányos szerződésekhez kapcsolódó veszteségeket csak abban az esetben kell megjeleníteni, ha a szerződések csoportjára vonatkozó CSM negatív, illetve azt az ajánlást, mely szerint az egyes csoportoknak azokat a szerződéseket kell tartalmaznia, melyek cash flow-i hasonlóan reagálnak az összeggel és ütemezéssel kapcsolatos kockázatok fő mozgatórugóira, valamint hasonló a várható profitabilitásuk. A diszkrecionális cash flow-kal kapcsolatban az IASB egyetértett azzal, hogy a gazdálkodóknak részletezniük kell a diszkrecionalitás hatását.
Feltételezve, hogy a végső biztosítási szerződésekről szóló standard 2016. végén elkészül, annak várható hatályba lépési dátuma továbbra is 2020. vagy 2021. január 1. marad.

IFRS – A biztosítási piac hírlevele, 51. szám

A hírlevél minden negyedév végén összefoglalja az újonnan hatályba lépett, illetve a közeljövőben hatályba lépő standardok listáját. Ezen kiadás a 2016. március 31-én vagy azt követően véget érő üzleti évekre, illetve évközi időszakaikra vonatkozóan hatályos standardokat tekinti át.
 

A 2015. június 30-ával vagy később záruló üzleti évek beszámolójára vonatkozóan hatályba lépett:

• az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard módosítása,
  
• az IFRS standardok 2010-2012. évi és 2011-2013. évi éves javításai.
  

2016. december 31-től lép hatályba:

• a hatósági árszabályozás alá eső tevékenységet folytató vállalatok számára kibocsátott IFRS 14 Hatósági árszabályozásból eredő elhatárolások standard,
  
• az IFRS 11 Közös megállapodások standard módosítása,
  
• az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések és IAS 38 Immateriális javak standardok alkalmazható értékcsökkenési és amortizációs módszertanait egyértelműsítő módosítása,
  
• az IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások standard kiegészítése a tőkemódszer egyedi pénzügyi kimutatásokban való alkalmazására vonatkozóan,
  
• az IFRS standardok 2012-2014. évi éves javításai,
  
• az IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások, IFRS 12 Más gazdálkodó szervezetekben lévő érdekeltségek közzététele és IAS 28 Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések standard módosítása a befektetési társaságok esetében alkalmazható konszolidációs kivétel témával,
  
• valamint az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard közzétételre vonatkozó kiegészítése.
  

Standardok, melyek még nem léptek hatályba, de korai alkalmazásuk megengedett:

• az IAS 7 Cash flow kimutatás standard közzétételre vonatkozó kiegészítése,
  
• az IAS 12 Nyereségadók nem realizált veszteségekkel kapcsolatban felvett halasztottadó-követelések megjelenítésére vonatkozó módosítása,
  
• IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek,
  
• IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok,
  
• valamint az IFRS 16 Lízingek.
  

IFRS – Új standardok

A hírlevél ezen a száma foglalkozik az IASB februári ülésén vitatott tőkejellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumok témájával. Azt követően, hogy az IASB a korábbiakban már megvitatta a saját tőkeinstrumentumra vonatkozó derivatívák átsorolása okozta kihívásokat, a Testület tovább értekezett a tőkejellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatban. Mivel a pénzpiacok egyre összetettebbé váltak, a pénzügyi instrumentumok száma és komplexitása egyaránt fokozódott az utóbbi időkben. A Testület úgy döntött, hogy egyeztetéseket kezdeményez a megjelenítésre és közzétételre vonatkozó javítások vizsgálata mellett a tőke és kötelezettség közötti különbségekre vonatkozó pontosításokról is. Februári tanácskozásán az IASB megtárgyalta az alkategóriák alkalmazását a pénzügyi kötelezettségek esetében. Ennek célja, hogy többletinformáció álljon rendelkezésre a pénzügyi kimutatásokban. Emellett megvitatták a tőkeinstrumentumokra vonatozó alkategóriák alkalmazását is annak érdekében, hogy részletesebb információ legyen elérhető a különböző instrumentumok releváns jellemzőiről. Mindezek mellett az IASB megvitatta azon igényeket is, melyek a feltételes, alternatív elszámolásokra vonatkoztak. A projekt következő lépése a javasolt megközelítések kidolgozása annak érdekében, hogy a Testület ki tudja alakítani előzetes álláspontját a pénzügyi instrumentumok megjelenítésével kapcsolatos kihívások kapcsán.

IFRS – Pénzügyi instrumentumok hírlevél