Az elmúlt négy évben a hazai szervezetek BCM-fejlettségét és gyakorlatát mértük fel. Az első, 2011-es körképünk általánosságban vizsgálta, hogy milyen minőségű és érettségi szinttel rendelkező BCM-keretrendszerek és kockázatkezelési gyakorlatok jellemzők a felmérésben részt vevő szervezetekre. Ezt követően fókuszáltan vizsgáltuk a szervezeten belüli üzletmenet-folytonosságot, melynek során 2012-ben az üzletihatás-elemzést, majd 2013-ban a BCM-tudatosságot emeltük ki. Idén a 41 kérdésből álló online kérdőívünket 64 szervezet töltötte ki. A felmérés során két eddig nem vizsgált, a szervezet határain túlmutató témát jártunk körbe: a kríziskommunikációt és a kiszervezés üzletmenet-folytonosságát. A válaszadók idén is jellemzően a pénzügyi szektorból, a járműipar és gépgyártás területéről kerültek ki.

 

Természetesen most is kíváncsiak voltunk arra, hogyan alakult az eddigi években a szervezetek BCM-státusza. Az első átfogó felméréshez képest jelentős javulást tapasztaltunk, hiszen egyharmadról a felére nőtt a kiforrott és teljes mértékben stabil BCM-keretrendszerrel rendelkezők aránya. Jó hír, hogy ezzel párhuzamosan szignifikánsan megnőtt azon válaszadók aránya is, akik még nem rendelkeznek BCM-keretrendszerrel, azonban érdeklődnek iránta. Azonban továbbra sem rózsás a helyzet az elkülönített BCM-költségvetés és a kijelölt BCM-felelős területén. A válaszadók 14 százaléka rendelkezik elkülönített BCM-költségvetéssel, és kétharmaduknál van legalább egy fő részmunkaidőben, aki a BCM-et érintő feladatkört látja el. A többi esetben ott számolják el a költségeket, ahol azok felmerülnek, illetve az látja el a BCM-mel kapcsolatos feladatokat, akit éppen érint.

 

A kríziskommunikáció és a kiszervezés üzletmenet-folytonossága tárgykörben számos tanulság vonható le. A válaszadók többsége szerint az üzletmenet-folytonossági program részét kell képezniük a kríziskommunikációs és a kiszervezéssel kapcsolatos terveknek, együttműködési szerződéseknek, valamint a felülvizsgálati dokumentumoknak is. Voltak  azonban olyan szervezetek is, akik nem rendelkeztek ezen dokumentumokkal, pedig ezek segítségével biztosítható a megváltozott környezetből adódó helyzetek kezelése, hogy a lehető legkisebb kárt szenvedje társaságunk mind anyagi, mind reputációs téren.

 

Az elmúlt két évben a válaszadók harmadának volt szüksége kríziskommunikációra, melynek eredményét megfelelőnek találták, de a tapasztaltak alapján a többség finomított rajta. Azaz valóban érdemes ezen tervek kialakítására erőforrást szánni.

 

A kiszervezés üzletmenet-folytonosságával kapcsolatban megállapítható, hogy jelenleg nagyobb arányban vannak azok, akik kiszervezték tevékenységüket akár informatikai, akár üzleti területen. Az auditálás jogát jellemzően kikötötték, és legalább a szolgáltatási szintet szerződésben vagy SLA-ban (Service Level Agreement, azaz szolgáltatásiszint-megállapodás) rögzítették. A felmérés alapján a kiszervezés üzletmenet-folytonosságával kapcsolatos követelmények kialakításáért alapvetően az IT, az üzleti terület és az IT-biztonság felelt. Mivel a kiszervezés pozitív és negatív hatásai egyaránt az üzleti területet érintik, ezért a kívánt eredmény az lenne, ha főként e terület alakítaná ki a követelményeket, és az IT valamint az IT-biztonság csupán támogató területként venne részt ebben.

 

Bízunk benne, hogy az idei BCM-körképünk eredményei hasznosnak bizonyulnak a tárgy szakértői és érdeklődői számára egyaránt. Továbbá reméljük, arra ösztönzik a résztvevőket, hogy tovább finomítsák és fejlesszék jelenlegi BCM-keretrendszerüket, ezáltal pozitívabb képet festve a hazai BCM-gyakorlatról a következő felmérés során.