A pénzügyi hatékonysághoz most költségcsökkentésen keresztül vezethet a bankok útja

A pénzügyi hatékonysághoz most költségcsökkentésen kere

A KPMG a világ top bankjainak 200 felsővezetőjét kérdezte meg a múlt és a jelen költségcsökkentési stratégiáiról, hogy első kézből kaphassunk ismereteket a választott taktikákról és prioritásokról.

Liptay Gabriella

Marketing és Kommunikációs Igazgató

KPMG Hungária Kft.

E-mail

További tartalmak

A költséghatékonysági kérdések ismét a bankok napirendjének vezető helyén állnak, ahol sok múlik a jó helyzetértékelésen, a konkrét lépéseken és a vezetők elkötelezettségén. Ennek apropóján a KPMG nemrégiben a világ top bankjainak 200 felsővezetőjét kérdezte meg a múlt és a jelen költségcsökkentési stratégiáiról, hogy első kézből kaphassunk ismereteket a választott taktikákról és prioritásokról.

Banki környezetben a költségoptimalizálás olyan feladat, amelyről soha nem lehet kijelenteni, hogy „elvégezve”.   Általános vélekedés, hogy a pandémia utáni helyzetre reagálva mintegy 10 százalékos lefaragást kell az iparági szereplőknek meglépniük. A klasszikus pénzintézeti kultúra ezzel szemben inkább korlátozó tényezőként tekint a költségcsökkentésre. A KPMG szakértői szerint azonban érdemes a pénzintézetek vezetőinek konstruktívan újrafogalmazniuk a kérdést: hogyan tudnánk hatékonyabban és jobban tenni a dolgunkat? Melyek azok a tevékenységek, melyek az ügyfélérték teremtéséhez kevésbé fontosak, és melyek azok, amelyek védendők? Önmagában a költségek lefaragása ugyanis ma már nem elég, csak ha a fejlődést szolgálja, tartalékot képezve technológiai, üzletpolitikai, vagy más célú jövőbeni fejlesztésekhez. „Inkább a folyamatos fejlesztés belső késztetését kell a vállalati kultúrába beépíteni. Ebben a felfogásban a költségcsökkentés nem az elérendő cél, hanem a stratégiai küldetés fontos eszköze.” – vélekedik Mántó Róbert igazgató a KPMG Magyarország részéről.

Mit tükröznek a számok?

A költségcsökkentés a bankok nagy hányadánál erős fókuszban van:

  • 83%-uk újragondolja a költségcsökkentési stratégiáját.
  •  A nagyságrendet illetően elmondható, hogy 66% célzott meg a következő 3 év tekintetében 10%-ot meghaladó mértékű csökkentést.

Ugyanakkor az időzítés kérdésében a válaszadók a felmérés idején egyelőre még óvatosabbak voltak, ami jól jelzi, hogy átérzik a szervezeti elköteleződés megteremtésének fontosságát:

  • Egyelőre csupán 15% látja reálisnak a kitűzött stratégiát a következő 12 hónapban megvalósítani, míg a vezető bankok közel kétharmada (61%) csak az elkövetkező 3 év távlatában tervezi a végrehajtást.
  • Jelenleg csak a megkérdezett bankárok kevesebb, mint egyharmada (28%) tervez radikálisabb változtatásokat az operatív működésben.

A felmérés arra is fényt derít, hogy a hozzáállás és a vállalati kultúra kulcsfontosságú a sikerben: 10 megkérdezettből 9 szerint a felelős vezetők elköteleződése és a kultúra a legfontosabb sikertényező a stratégia megvalósításában, jelenleg 58%-uk értékeli úgy, hogy a saját bankuk ezen a téren már elérte a kívánatos belső összhangot.

Fékezünk, mikor gyorsítani kéne?

A költségcsökkentés évek óta napirenden van, ezért nem meglepő, hogy minden negyedik bankvezető tudott beszámolni olyan esetről az elmúlt 3 évből, amikor egy-egy részterületen elmaradtak a kívánt céltól. Ilyen, kiemelt figyelmet érdemlő terület például a belső folyamatok és működés optimalizálása – az operációs költségek egyik legnagyobb részét ez a terület adja (15%) –; hiszen a manuális, sok papírmunkával időt rabló tevékenységek csökkentésével a munkaerő átcsoportosítható lenne ügyfélközpontú feladatok ellátására.  Sok az olyan intézkedés is, amelynek a hatásai csak hosszú távon érvényesülnek, ezért a vezetőknek a szervezeten belül külön energiákat kell fordítani arra, hogy a gyors és látványos sikereket ígérő lépések mellett ezekre is jusson energia.

Népszerű az a megközelítés is, hogy a spórolás valójában a kiadások átstrukturálását kell szolgálja, azaz a befektetések egy részét kell a megtakarításokból fedezni. Ez jellemzi a jelen piaci környezetet is: sok bank úgy vág költségeket, hogy a megtakarítást rögtön áttereli a korszerűsítésre. A legnagyobb súllyal még mindig a digitalizáció szerepel (59%), mögötte szorosan a létszámcsökkentés (52%) és az elavult IT rendszerek helyettesítése (50%) vezeti a megtakarítással fedezni kívánt célok listáját. Mivel a működési költségek közel 18%-át az informatikai költségek teszik ki, ezen célok erősen megalapozottak.

Ugyanakkor ez éppen az az időszak, mikor bizonyos természetű kiadások bevállalása nem képezheti vita tárgyát, ilyenek a törvényi megfelelés, a társadalmi felelősség, vagy éppen az innovációs verseny szülte új beruházások. Ezekre is szükséges fedezetet teremteni, illetve fontos, hogy nem eshetnek áldozatul a megfelelő megtérülést biztosító üzletágak és szolgáltatások, a hangsúly az ügyfélcentrikusságon kell legyen. „A pandémiából hajlamosak vagyunk azt a következtetést levonni, hogy azonos arányban terelhetők az ügyfelek digitális platformokra, mint amilyen arányban a bankfióki folyamatok virtualizálhatók. Azonban ez egy tanulási folyamat, ahol fontos, hogy milyen mértékben tudnak lépést tartani velünk az ügyfelek, hiszen mindig lesznek olyanok közöttük, akik a személyes kiszolgálást igénylik” – figyelmeztet a KPMG transzformációkért felelős vezetője.

A múltbéli tanulságok szem előtt tartása jó kiindulópont

Egyértelmű, hogy a költségcsökkentés útja számos akadályon keresztül vezet. Hogyan lehet mégis csavarni egyet a helyzeten, és valós, mérhető eredményeket elérni? A KPMG modellje iránymutatóként szolgál egy olyan átalakuláshoz, amely az ügyfélcentrikusság szem előtt tartásával támogatja a költség optimalizálást. „Sokan állítják, hogy a költségcsökkentéssel törvényszerűen sérül az ügyfélkiszolgálás minősége. Ez azonban mára meghaladott elv: amennyiben kizárólag az ügyfél érdekeit tartjuk szem előtt, akkor az ahhoz rendelt tevékenység igenis tud olcsóbb lenni” – magyarázza a szakember.

A KPMG tapasztalata alapján a siker kulcsa egy jól definiált stratégia részletekbe menő megtervezésében rejlik. A hangsúly pedig valóban a részletekre helyeződik: a célokat több szinten, a különböző osztályok mentén bontják le mérhető részfolyamatokra, a kivitelezés viszont összehangolt együttműködést kíván a különböző vezetők között. Az ajánlás szerint a siker másik alapvető tényezője az egyszerűségben rejlik. A felmérés szerint azok a bankok kerültek ki sikeresen a költségcsökkentés útvesztőjéből, akik eddig is egyszerű modellekkel dolgoztak. A harmadik lényeges szempont a mérnöki pontosságú tervezés. Egy terv csak akkor jó terv, ha transzparens, ha a felelősök elszámoltathatóak, a vezetők könnyen kézben tudják tartani az irányítást.

Silószerű gondolkodás lebontása

Az üzleti silók hajlamosak költség silókat is létrehozni a bankokban, korlátozva az optimalizálási törekvéseket. A költségeket üzletáganként, csatornánként és a front- valamint back-office funkciókon keresztül kell mérni, hogy valódi átláthatóság alakuljon ki a teljes költségekről. Ez kritikus fontosságú a fenntartható költségoptimalizálás elérése szempontjából. A bank saját adatanalitikáján túl legtöbbször egy elfogulatlan külső szemlélő meglátásaira is szükség lehet, amelyhez a KPMG egy bottom-up (alulról-felfelé) folyamatelemzési modellt javasol. Ez a fejlett adatelemzési rendszer pontosan rá tud mutatni, hogy milyen területre fókuszáljon a bank, hogyan képes leghatékonyabban költségeket csökkenteni. 

© 2021 KPMG Hungária Kft./ KPMG Tanácsadó Kft. / KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda / KPMG Global Services Hungary Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a KPMG International Limited („KPMG International”) angol „private company limited by guarantee” társasághoz kapcsolódó független tagtársaságokból álló KPMG globális szervezet tagtársasága. Minden jog fenntartva.

A KPMG globális szervezeti struktúrával kapcsolatos további részletekért kérjük látogassa meg a https://home.kpmg/governance oldalt.

Kapcsolat

 

Want to do business with KPMG?

 

loading image Ajánlatkérés