close
Share with your friends

Magyarország kiveszi a részét a klímapolitikai célok megvalósításából

Magyarország kiveszi a részét a klímapolitikai célok me

Még nem áll meg a széndioxid kibocsátás növekedése a világban, sőt 2040-ig a jelenlegi 33 gigatonnás mennyiség további 3 gigatonnával növekedhet, annak ellenére, hogy a megújuló energia súlya a teljes energiatermelésben várhatóan a jelenlegi 17 százalékról 29 százalékra emelkedik. Magyarországon új Nemzeti Energia Stratégia készül, ami szerint a megújulók részaránya a termelésben dinamikusan nő, a szénerőműveknek pedig búcsút mondhatunk.

Kapcsolat

Dojcsák Dániel

Tartalom- és médiastratéga

KPMG in Hungary

Kapcsolat

További tartalmak

Sokan gondolják, hogy a megújuló energiák használatával, az elektromos autózás terjedésével, vagy az energia hatékonyság növelésével a globális széndioxid kibocsátás végre csökkenésnek indul, de ez a következő 20 évben még nem történik meg – derül ki a KPMG 2019-es Energetikai Évkönyvéből. Sőt, ha csak a gyorsan fejlődő energetikát, vagy a közlekedést tekintjük, azok kibocsátása sem csökken 2040-ig. Így fordulhat elő, hogy a prognózis szerint a jelenlegi 33 gigatonnás éves kibocsátás 2040-re 36 gigatonnára nő.

A magyar energiapolitika alapjait éppen most fektetik le a különböző szakmai szervezetek, készül a Nemzeti Energia Stratégia. A stratégiát megalapozó publikus tanulmányok alapján az biztosan állítható, hogy a naperőmű kapacitások 2030-ig jelentősen bővülnek a rendszerben, az importhányad várhatóan csökken, a szénerőművektől pedig 2025 és 2030 között jó eséllyel érzékeny búcsút veszünk, vagyis Magyarország kiveszi a részét a nemzetközi klímapolitikai célok megvalósításából.  

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) stratégiát megalapozó számításai 6 lehetséges erőművi kapacitás forgatókönyv mellett modellezik a magyar áramtermelést, a szükségleteket, valamint a lehetséges import és export áramlásokat. Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadó partnere szerint „ebből és korábban elkészült Klímatervből is világosan látszik, hogy Magyarország széndioxid kibocsátása 2030-ig jelentősen csökkenhet majd, köszönhetően a megújuló energia növekvő részarányának, valamint a javuló energiahatékonyságnak”. Ez utóbbi nem annyira magából az energia szektorból eredeztethető, mint inkább az olyan jogszabályváltozásokból, mint az épületenergetikai előírások, vagy a nagyvállalatokra vonatkozó kötelező energiahatékonysági szabályok.

Ami a megújulók részarányát illeti, a REKK 6 forgatókönyvéből a „legkevésbé napos” is 3000 megawatt naperőművi kapacitással számol 2030-ra, de a leginkább optimista forgatókönyv már 7000 megawattal, igaz még ez esetben sem emelkedik 18-19 százalék fölé a napenergia aránya a teljes mixben. Ezzel párhuzamosan a szénerőművek súlya folyamatosan csökken, és valószínű, hogy legkésőbb 2030-ig az utolsó ilyen kapacitás is leáll. A földgáz alapú erőművekkel azonban hosszú távon is számolni kell, hiszen ezek képesek a legjobban kiegyenlíteni a kereslet napon belüli változását, valamint a nap- és a szélerőművek termelésében szükségképpen megmutatkozó ingadozást.

A számításokból az is világosan látszik, hogy a Magyarország villamosenergia-import igénye a jelenleg mintegy 30 százalékról 20 százalék körüli értékre csökken 2030-ig – hangsúlyozza Kovács Csaba, a KPMG energetika szektorért felelős partnere. Vannak azonban olyan forgatókönyvek is, amelyek mentén 2030-ra már energia exportőrré válhatunk, amennyiben a Paks1 és Paks2 nukleáris kapacitások egymás mellett működnének majd. Mivel a két atomerőmű kapacitása együttesen meghaladja a magyar éjszakai teljesítmény-igényt, ezért ebben a napszakban már kifejezetten export kényszer léphet fel. 

Kapcsolat

 

Want to do business with KPMG?

 

loading image Ajánlatkérés