Adóriadó

2022. október 18-án a pénzügyminiszter benyújtotta a T/1614. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: „javaslat”) az Országgyűlésnek az egyes adótörvények módosításaival kapcsolatosan. Az alábbiakban összefoglaljuk az adótörvényekben várhatóan hatályba lépő legfontosabb változásokat.

• A javaslat kiterjeszti az adómentességre való jogosultságot és a bevallást helyettesítő nyomtatványon történő nyilatkozattétel alkalmazását azokra a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványokra, amelyeknek csak befektetési bevételei vannak, továbbá alapítói és kedvezményezettjei kizárólag természetes személyek. Ezen javasolt módosítások adózói választás alapján a 2022. adóévre is alkalmazhatóak.
• A javaslat pontosítja a csoportos adóalanyiság esetén a csoporttagság megszűnésének eseteit és azok napját, továbbá módosítja a csoporttagság megszűnése miatti adóelőleg-bevallás határidejét.
• Az adócsomag új átmeneti rendelkezéssel egészítené ki a törvényt, amely alapján a kamatlevonási kapacitás adóalap-korrekcióját nem tartalmazó adóalap figyelembe vételével számítandó veszteség-felhasználási szabályokat a 2015 előtt keletkezett és még fel nem használt veszteségekre is kiterjesztené. Az új rendelkezés adózói választás alapján 2022-től alkalmazható.
• A javaslat szerint változik a kedvezményezett részesedéscsere kapcsán alkalmazott adóhalasztás. A módosítás alapján értékvesztés esetén nem a kivezetés évében, hanem már az értékvesztés elszámolása évében meg kell növelni az adóalapot. Ennek megfelelően módosul a jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározása is.

• A javaslat további egy évvel meghosszabbítja a hatályos szabályozás alkalmazásának határidejét, tehát az adó mértéke 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a.

• A javaslat kiterjeszti a helyi iparűzési adóalap transzferár-korrekció jogcímen történő csökkentéséhez kapcsolódó nyilatkozat követelményét arra az esetre is, ha a kapcsolt szerződő fél alanya ugyan a helyi iparűzési adónak, azonban a transzferár-korrekcióval érintett ügylet értékét olyan jogcímen tartja nyilván a számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával, melyet a helyi adó alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni (pl. igénybe vett szolgáltatásként).
• A javaslat kiterjeszti az áttérési különbözet megállapítására vonatkozó szabályokat arra az esetre is, ha a vállalkozó az IFRS-ek alkalmazására való áttéréssel egyidejűleg, a számviteli politika változásáról szóló döntést követően, de az áttérés adóévét megelőzően jogutódlással megszűnik, beolvad egy másik társaságba. Ennek értelmében az áttérési különbözet érvényesítésére vagy megfizetésére a jogutódnak lesz lehetősége, illetve az az ő kötelezettsége lesz.
• Fontos továbbá kiemelni kisvállalkozások esetén azt a javaslatot, amely megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját. A javaslat szerint azok a vállalkozók, akiknek az adóévi bevétele – éves szinten számítva (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve) – a 25 millió (az átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált. A javaslat három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A javaslat egyik jelentős egyszerűsítése, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni. Amennyiben pedig az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévre – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – fizetett adóelőleg összegét, akkor úgy lehet tekinteni, hogy a kisvállalkozó – szándéka szerint – az adóelőleg megfizetésével már eleget tett az éves adófizetési kötelezettségének. Fontos azt is kiemelni, hogy az a kisvállalkozó, aki az új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult.

• A kapcsolt vállalkozások közti ingatlan-, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét átruházásának visszterhes vagyonátruházási illetékmentességére vonatkozóan a javaslat ingatlan átruházása esetén a korábban fennálló főtevékenység bejegyzésére vonatkozó feltétel helyett a kedvezményezett tevékenységekből (saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele) származó árbevétel összes árbevételben képviselt 50%-os arányához köti a mentesség alkalmazhatóságát. A javaslat a vagyonszerzőre különböző vállalási, nyilatkozattételi és bejelentési követelményeket határoz meg, amelyeknek ha nem tesz eleget, akkor a vagyonszerző terhére a meg nem fizetett illeték akár kétszeresét kell pótlólag előírni.

• A javaslat módosítja a csoportos áfaalanyiság létrejöttéhez kapcsolódó bevallási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt. A módosítás alapján a határidőt a csoportos adóalany létrejöttének, illetve a csoporthoz történő csatlakozás időpontjától kell számítani, nem pedig a határozat véglegessé válásának napjától.

Szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás

• Kisebb mértékben módosulnak a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás szabályai 2023. január 1-jét követően. Ezt követően az APA kérelmeket kizárólag teljes adóévekre lehet majd beadni. Továbbá, a két-, valamint többoldalú eljárások időtartalma némileg korlátozásra kerül, míg hatályuk a beadást megelőző adóévekre is kérhető lesz bizonyos feltételek teljesülése esetén. A változások hatályba lépést követően az APA hosszabbítások díja is növekedni fog, valamint az APA eljárással összefüggő ellenőrzési tilalom szabályai is pontosításra kerülnek.

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés – Public CbC

Új kötelezettségként jelenik meg a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés:

• Amennyiben a magyarországi központú legfelső szintű anyavállalat konszolidált árbevétele az egymást követő utolsó két évben meghaladja a 275 milliárd forintot vagy nem magyarországi székhelyű legfelső szintű anyavállalat esetén a konszolidált árbevétel meghaladja a 750 millió eurót, a magyarországi székhelyű adózó, bizonyos feltételek teljesülése esetén, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készít, tesz közzé és hozzáférhetővé a két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan.
• A jelentésnek tartalmaznia kell a legfelső szintű anyavállalat vagy önálló vállalkozás, valamint a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolt vállalkozás tevékenységével kapcsolatos információkat. A jelentés le fogja fedni többek között az érintett társaságok fontosabb adatait, tevékenységét, munkavállalók létszámát, bevételeket, valamint az adózással kapcsolatos pénzügyi adatokat. A fenti információkat az egyes tagállamokra/adójogrendszerekre vonatkozóan szükséges bemutatni.
• A jelentést a legfelső szintű anyavállalat az összevont (konszolidált) beszámolóval, míg az önálló vállalkozás az éves beszámolóval egyidejűleg köteles letétbe helyezni és közzétenni, valamint internetes honlapján is közzétenni.
• A kötelezettség nem érinti a kizárólag Magyarország területén működő vállalatcsoportokat.

A jelentést először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évekre lesz szükséges elkészíteni.

• A javaslat lehetővé tenné a KMRP szervezet résztvevőinek, hogy tagi részesedéseiket az e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány kezelésébe adják. Ebben az esetben a résztvevők nem a KMRP szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapnák meg a KMRP alapján nekik járó részvényeket.
• A csoportos személyszállítás fogalmát kiegészítené a javaslat, melynek értelmében a saját tulajdonú mellett, a munkáltató által bérelt vagy lízingelt jármű is megfelelne a szóban forgó adómentes juttatás feltételeinek.
• A jellemzően előforduló költségek között (Szja tv. 3. és 11. melléklet) felsorolt távközlési módok kiegészülnének a mobiltelefon és internet költségével is.

• A javaslat az Áfa törvény szabályai közé emeli a nyáron két évvel meghosszabbított új lakóingatlan-értékesítésre vonatkozó 5%-os kedvezményes adókulcsot. A kedvezményes adómérték kapcsán továbbá rendezi, hogy a kedvezményes adókulcs alkalmazható lesz a 2025. január 1. és 2028. december 31. közé eső időszakban is, amennyiben a lakóingatlan építésére az építési engedély 2024. december 31-ig véglegessé vált, vagy az építési tevékenységet legkésőbb 2024. december 31-én bejelentették.
• A gazdaságfehérítés, illetve az adózási digitalizáció következő lépéseként, a javaslat az elektronikus nyugtaadás szélesebb körű alkalmazásának kereteit készíti elő. A szabályozás lehetőséget ad, hogy miniszteri rendelet határozza meg a pénztárgép vagy nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldásokra, ezek adatszolgáltatására, valamint az eszközök (távoli) felügyeletére vonatkozó szabályokat.

• A vámhiányhoz kapcsolódó vámigazgatási bírságra vonatkozó júliusban hatályba lépett módosítást követően a javaslat újabb enyhítést vezet be ezúttal a vámhiányt nem eredményező vámbírságok vonatkozásában. A javaslat szerint, ha egy éven belül első alkalommal történik mulasztás vagy kötelezettségszegés, az érintett személyt a vámhatóság figyelmezteti, bírság nem kerül kiszabásra.