Először 2011-ben döntöttünk úgy, hogy felmérjük a magyarországi szervezetek üzletmenetfolytonossági gyakorlatát. Ekkor még csak általánosságban vizsgáltuk, hogy a felmérésben részt vevők hogyan látják az üzletmenet-folytonosság tervezés kérdését, illetve milyen érettségi szinttel, kockázatkezelési gyakorlattal rendelkeznek. A nagy érdeklődésre való tekintettel az ezt követő években úgy gondoltuk, hogy érdemes a BCM témakörét kisebb szeletekben, mélyebben is megvizsgálni. Így 2012-ben készítettük el első, fókuszált kérdőívünket, melyben központi témaként az üzleti hatáselemzés, majd 2013-ban a BCM-tudatosság, tavaly pedig a kríziskommunikáció és a kiszervezés üzletmenet-folytonossága szerepelt. 40 kérdésből álló idei online kérdőívünk, melyet félszáz szervezet töltött ki, egyrészt azt vizsgálta, hogy megfigyelhető-e valamilyen irányú változás, fejlődés a hazai szervezetek BCM-felkészültségében és programjában, másrészt hogy milyen gyakorlat jellemzi az üzletmenet-folytonossági- és katasztrófa-helyreállítási tervek tesztelését. Az előző évekhez hasonlóan a válaszadók legnagyobb arányban a pénzügyi szektorból, a járműipar / gépgyártás, valamint az informatika / távközlés / média területéről kerültek ki.

 

A szervezetek üzletmenet-folytonossági kérdésekhez való hozzáállása két ponton mit sem változott az elmúlt években, melyekre a jövőben érdemes további hangsúlyt fektetni. Az egyik, hogy még mindig hiányzik az a stabil felső vezetői támogatás, mely biztosíthatná a BCM-programok sikerességét az elegendő és dedikált pénzügyi, valamint emberi erőforrások biztosítása által. Másrészt azon szervezetek, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek BCM-programmal, 40 százaléka látja úgy, hogy nem is tervezi annak bevezetését, mert vagy vannak ennél magasabb prioritású projektjeik, vagy úgy vélik, hogy nem éri meg a ráfordítást. Ezzel szemben jó hír, hogy javulás tapasztalható a BCM-program érettségét tekintve azon szervezeteknél, amelyek már korábban elkezdtek az üzletmenet-folytonossággal foglalkozni. Jelenleg a válaszadók 54 százaléka nyilatkozta, hogy teljes mértékben működőképes és stabil keretrendszerrel rendelkezik, mely jelentős előrelépés a 2011-ben mért 35 százalékhoz képest. Továbbra is a BCM-mel rendelkezők nagyjából egyharmada használ valamilyen szoftveres megoldást a BCM támogatására. A használt eszköz funkcionalitásával és megbízhatóságával a szervezetek fele elégedett, azonban az eszköz integrálhatósága a meglévő rendszerekkel és folyamatokkal sok problémát okoz.

 

A különböző üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-helyreállítási tervek tesztelését illetően a részt vevők 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen teszteli, gyakorolja ezen akcióterveit. Ezen szervezeteknél jellemzően szimulációs vagy éles teszteket végeznek, elemi (31 százalék) vagy integrációs (38 százalék) szinten megvalósítva. A fennmaradó 22 százalék számára jelenleg nem áll rendelkezésre a tesztek elvégzéséhez szükséges erőforrás, ezáltal nem igazolt, hogy az elkészült terveik és a kiépített erőforrás-képességeik valóban teljesítik-e az elvárásokat. Ami a BCP/DRP teszteléshez kapcsolódóan fejlesztendő területnek számít, az a tesztelés sikerességére vonatkozó követelmények meghatározása. A tesztelésre vonatkozó adatok mellett érdekes információ, hogy a válaszadók 27 százaléka még mindig nem rendelkezik alternatív helyszínnel, amelyet egy esetleges katasztrófaesemény után igénybe vehet.

 

Bízunk benne, hogy az idei BCM-körképünk eredményei hasznosnak bizonyulnak a tárgy szakértői és érdeklődői számára egyaránt. Továbbá reméljük, hogy arra ösztönzik a résztvevőket, hogy tovább finomítsák és fejlesszék jelenlegi BCMkeretrendszerüket, ezáltal pozitívabb képet festve a hazai BCM-gyakorlatról a következő években.